agamogónia jelentése

  • genetika ivartalan szaporodás
  • angol agamogony ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | gamosz ‘házasság’ | gonosz ‘születés’ ← gennaó ‘nemz, szül’

További hasznos idegen szavak

numerikus

  • techn számjegyes vezérlésű
  • matematika számbeli, számszerű
  • angol numerictudományos latin numericus ‘ua.’, lásd még: numerus

rezek-

A agamogónia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

hard-boiled fiction

kiejtése: hardbojld fiksn
  • irodalom Hemingway által indított szikár, keménykötésű, sok párbeszédre és igen tömör leírásra épülő prózastílus a modern angolszász irodalomban
  • angol, ‘ua.’, tkp. ‘keményre főtt regény’: hard-boiled (eggs) ‘kemény(tojás)’: hard ‘kemény’ | boil ‘forral, főz’ | fiction ‘széppróza’, lásd még: fikció

mozlim

szisztematikus

  • rendszeres, módszeres
  • állandóan és szabályosan ismétlődő
  • német systematischfrancia systematique ‘ua.’, lásd még: szisztéma

paranormális

  • tudomány természetfölötti, természetes úton nem magyarázható
  • tudományos latin paranormalis ‘ua.’, lásd még: para-, normális

monofil

  • textilipar egyetlen elemi szálból álló (szintetikus) fonal
  • német monofil ‘ua.’: lásd még: mono- | latin filum ‘szál’

per conto

kiejtése: per kontó
  • számlára
  • olasz, ‘ua.’: per ‘-nak, számára’ | conto ‘számla’ ← latin computus ‘számolás’, lásd még: komputer

snellzíder

  • bizalmas gyorsforraló
  • német Schnellsieder ‘ua.’: schnell ‘gyors’ | sieden ‘forral’

majoreszkó

  • történelem elsőszülött, címvárományos, hitbizomány várományos örököse
  • régi olasz majorascospanyol mayorazgo ‘ua.’ ← középkori latin maioraticum ‘elsőszülöttségen alapuló öröklési rend’ ← középfok maior ‘nagyobb, idősebb’, lásd még: major

exa-

poén

1
  • vicc csattanója
  • német Pointefrancia pointe ‘csúcs, hegy, csattanó’ ← késő latin puncta ‘szúrás, csúcs’ ← latin pungere, punctum ‘szúr’ (a helyes forma poent volna, s az is volt a 19. században, de a poén2 magához hasonította)
  • lásd még: pungál