viharzik szinonimái

ige
  • hullámzik
  • tombol, forrong, háborog
  • rohangál, száguldoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

neveléstan

főnév
  • neveléstudomány, pedagógia (szaknyelvi)

neurológia

főnév
  • ideggyógyászat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a viharzik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

véleményez

ige
  • minősít, értékel, lektorál, megítél, vélelmez (régies)
  • bírál, kritizál
  • helyesel, támogat

tünékeny

melléknév
  • elmúló, futó, röpke, tiszavirág-életű, mulandó, tünelgő (régies), változékony, efemer (idegen)
  • szertefoszló, tovatűnő, eltűnő

tréfacsináló

főnév, melléknév
  • mókamester, mulattató, tréfamester, komédiás, humorista, bohóc, paprikajancsi, nevettető, ugrató, heccelődő

tejes II.

főnév
  • tejesember, tejárus, tejkihordó, tejszállító

veszteget

ige
  • megveszteget, lefizet, korrumpál (idegen), megken (szleng)
  • fecsérel, tékozol, pazarol, tölt, prédál (régies), herdál, elherdál, elkótyavetyél, bitangol (tájnyelvi)
  • (szleng): árul

zoológia

főnév
  • (szaknyelvi): állattan

színlelt

melléknév
  • csinált, tettetett, hazug, mímelt, látszólagos, mondvacsinált, fiktív, mesterkélt, erőltetett, hamis, művi, színleges (régies), színpadias, tetsző (régies)

szervetlen

melléknév
  • élettelen
  • anorganikus (idegen)(idegen)
  • összefüggéstelen

patent

főnév
  • patentkapocs, kapocs, nyomókapocs, ruhakapocs
  • (régies): szabadalom, szabadalomlevél

szögmérő

főnév
  • (hajón): szextáns (szaknyelvi), Jákob-pálca, irányoló, szondázó, sarkaló, sáskaláb (tájnyelvi)

zsilett

főnév
  • zsilettpenge, önborotva (régies), borotvapenge

kofa

főnév
  • árus, kereskedő

világegyetem

főnév
  • világmindenség, mindenség, univerzum, kozmosz, makrokozmosz (idegen), földkerekség, nagyvilág, világ

végtelenség

főnév
  • határtalanság, mérhetetlenség
  • infinitás (szaknyelvi)
  • örökkévalóság
  • mindenség, világmindenség

vonakodik

ige
  • húzódozik, húzódik, ódzkodik, kelletlenkedik, idegenkedik, prüszköl, berzenkedik, szabódik, tartózkodik, kibúvót keres, fázik (valamitől) (bizalmas), viszolyog, vacillál (bizalmas), küllőfékezik (tájnyelvi), hámfázolódik (tájnyelvi)
  • restell, átall, szégyell(valamire)

viszolyog

ige
  • vonakodik, idegenkedik, húzódozik, fázik
  • borzong, undorodik, irtózik, utálkozik

ugyan II.

kötőszó
  • bár, ámbár, habár, ámbátor, noha, jóllehet
  • különben, egyébként, egyébiránt

zargat

ige
  • kerget, hajszol, űz, üldöz
  • alkalmatlankodik, zaklat, piszkál, macerál (bizalmas), buzerál (szleng), nyakára jár, rászáll (valakire), molesztál, szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), vegzál (régies), üldöz, ostromol
  • sürget, nógat, noszogat