tréfacsináló szinonimái

főnév, melléknév
  • mókamester, mulattató, tréfamester, komédiás, humorista, bohóc, paprikajancsi, nevettető, ugrató, heccelődő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aranygaluska

főnév
  • borzaskati (tájnyelvi)

földöntúli

melléknév
  • földön kívüli, túlvilági, égi, mennyei, természetfölötti
  • transzcendens, metafizikus, megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, kísérteties, titokzatos, rejtélyes, valószínűtlen, csodás, mesés, kideríthetetlen, érthetetlen
  • átszellemült, könnyed, éteri, bájos, angyali, csodálatos, rendkívüli
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tréfacsináló szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tombol

ige
  • őrjöng, toporzékol, rúgkapál, tör-zúz, háborog, viharzik, tajtékzik, dúl-fúl
  • mulatozik, tivornyázik
  • (természeti jelenség): dühöng, pusztít, dúl
  • tetőfokára hág

tagolt

melléknév
  • (részekre) osztott, bontott, ízelt
  • artikulált (szaknyelvi), érthető

szökőkút

főnév
  • ugrókút (régies), fontana (régies)
  • gejzír

szandál

főnév
  • saru, pantonett (idegen), szandálcipő

törhetetlen

melléknév
  • (választékos): megingathatatlan, tántoríthatatlan, rendületlen, rendíthetetlen, szilárd, eltökélt, elszánt, kemény, hajlíthatatlan, hajthatatlan, állhatatos, kérlelhetetlen

üdülő II.

főnév
  • üdülőhely, fürdőhely, nyaralóhely
  • üdülőtelep
  • üdülővendég, fürdővendég, nyaralóvendég
  • üdülőépület, nyaraló, hétvégi ház, dácsa (szleng), víkendház

sakkfigura

főnév
  • sakkbábu, bábu, figura

rost

főnév
  • szál, fibra (idegen), szálag (régies)
  • mócsing

nótáskönyv

főnév
  • daloskönyv, énekeskönyv

sérülés

főnév
  • sebesülés, seb, bibi (bizalmas), horzsolás, zúzódás, laesio (szaknyelvi), zsúrlódás (tájnyelvi)
  • trauma (idegen), megrázkódtatás, ártalom, károsodás, bántalom
  • rongálódás, romlás, csorbulás, pusztulás

ütő

főnév
  • (régies): sulyok, bunkó, kézidöngölő, ütőfa
  • harangütő

véleményez

ige
  • minősít, értékel, lektorál, megítél, vélelmez (régies)
  • bírál, kritizál
  • helyesel, támogat

kapaszkodó II.

főnév
  • feljáró, emelkedő, kaptató, meredek, kepesztelő (tájnyelvi), lófingató (tájnyelvi)
  • karfa, fogó, fogódzó, fogantyú, fogózék (tájnyelvi)
  • köröm (régies)

treníroz

ige
  • oktat, tanít, betanít, iskoláz
  • gyakorol, tréningez, edz
  • idomít, betör, szoktat, szelídít, dresszíroz, abriktol (régies)

tódul

ige
  • özönlik, nyomul, tolul, árad, áramlik, hömpölyög, csődül, zúdul, dől, tolódik (régies), sereglik, (vér) szökell

újságíró

főnév
  • publicista (idegen), zsurnaliszta (pejoratív), riporter, újdondász (régies), hírlapíró, közíró

túloz

ige
  • nagyít, felnagyít, felfúj (bizalmas), tódít, lódít, kiszínez (valamit), túlkodik (régies), túlságoskodik (régies), felerőtet (régies) Sz: a szőrt is gerendának látja; átesik a ló másik oldalára; kicsi lábnak nagy talpat kerekít; légyből elefántot csinál; nagyra viszi az ökörszemet
  • túlhajt, túlfeszít, túlzásba visz, túllő a célon, elveti a sulykot, utríroz (idegen), túlliheg (bizalmas), túldramatizál (szleng), túldimenzionál (szleng)

talon

főnév
  • letét, letétel
  • tartalék

utánozhatatlan

melléknév
  • egyedüli, egyedülálló, példátlan, kivételes, különleges, páratlan, utolérhetetlen, felülmúlhatatlan, tökéletes, összehasonlíthatatlan, hasonlíthatatlan, fenomenális