vasakarat szinonimái

főnév
  • elszántság, kérlelhetetlenség, hajthatatlanság, keménység, szilárdság, erély

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cakompakk I.

főnév
  • (tájnyelvi): holmi, fölszerelés, cókmók, caklipakli (bizalmas)

felvonó

főnév
  • lift
  • páternoszter, folytonjáró
  • csörlő, villa, elevátor (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vasakarat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

üzletember

főnév
  • kereskedő, kalmár, üzér (régies)
  • vállalkozó, businessman (idegen)
  • bankár

tolvajnyelv

főnév
  • argó, szleng, csibésznyelv (választékos), jassznyelv, fattyúnyelv, zsiványnyelv (régies), nyalavi (régies)
  • csoportnyelv, zsargon

tétovázás

főnév
  • habozás, ingadozás, bizonytalanság, kétség, bizonytalankodás, határozatlanság, hezitálás, vacillálás (idegen), tanácstalanság

szüretel

ige
  • betakarít, leszed, arat

válogatott

melléknév
  • legjobb, legkiválóbb, elsőrendű, legértékesebb, jeles, derék, kitűnő, választékos, előkelő, exkluzív, elit, finom, különleges, kijelölt, elsőrangú
  • kiszemelt, tiszta
  • kikeresett, kiválasztott

világszerte

főnév
  • szerte a világon, mindenhol, mindenütt, mindenfelé

szedelőzködik

ige
  • cihelődik, cühődik (régies), készülődik, készül, indulóban van, kászálódik, tollászkodik, szedi magát (bizalmas), szedődik (tájnyelvi)

szalmazsák

főnév
  • strózsák (régies), surgyé (tájnyelvi), ágyalj (tájnyelvi), bödőc (tájnyelvi)
  • derékalj
  • matrac, ágybetét

összefonódik

ige
  • egybeszövődik, összetekerődzik, összekulcsolódik, összefűződik, egybefonódik
  • összekapcsolódik

szentségtartó

főnév
  • ostyatartó, monstrancia (idegen), ostensorium (idegen), szentségmutató

visszahonosít

ige
  • hazatelepít, repatriál (idegen)

zsold

főnév
  • illetmény, járandóság, fizetség, hópénz (régies), lénung (régies), lózung (régies)
  • fizetés, bér, díjazás

kimegy

ige
  • távozik, elmegy, kilép, kisétál, kiballag, kijut, kioson, kislisszol, kilopódzkodik, kidugja az orrát, kiszagol, kibújik, kifordul
  • kimászik, kikecmereg, kicsúszik, kibaktat, kitántorog, kibotorkál, kitámolyog, kitakarodik, kisiet, kiszalad, kiugrik, kifut, kilódul, kiered (régies)
  • kimozdul, kificamodik, kibicsaklik, kimarjul, kiugrik, kirándul, kibillen
  • kivándorol, kibujdosik, kimenekül, disszidál
  • WC-re megy, illemhelyre megy, dolgát végzi

vasárnapi

melléknév
  • úrnapi, ünnepnapi, ünnepi, szünnapi

üsző

főnév
  • üszőborjú, ünő, borjú, tehén

veszedelem

főnév
  • veszély, kockázat, rizikó
  • vész, égedelem (régies), pusztulás, romlás, katasztrófa, csapás, átok, szerencsétlenség, kataklizma (idegen)
  • ragály

végighúzódik

ige
  • végigvonul, végignyúlik, végigmegy, végigfut
  • rányomja bélyegét

többség

főnév
  • zöm (választékos), javarész, majoritás, túlerő, túlsúly, pluralitás (idegen)(idegen)

vibrál

ige
  • rezeg, oszcillál (idegen), remeg, reszket, röpdös, rebeg, káprázik, pislákol