tétovázás szinonimái

főnév
  • habozás, ingadozás, bizonytalanság, kétség, bizonytalankodás, határozatlanság, hezitálás, vacillálás (idegen), tanácstalanság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elméláz

ige
  • elbambul, eltűnődik, elmereng, elréved, elrévedezik, elábrándozik

fegyverkezik

ige
  • felfegyverkezik, fegyverbe öltözik, fegyvert ölt, fegyverkedik (régies), fegyvereskedik (régies)
  • háborúra készül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tétovázás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tele, teli II.

határozószó
  • színültig, színig, csordultig, telis-tele, telisded-tele (tájnyelvi), tömve, töltve, megtöltve, megtelve, megtűzdelve, untig, torkig, dugig (bizalmas), dugtig (tájnyelvi), degeszre
  • zsúfolva, zsúfolásig

szigorúság

főnév
  • szigor, fegyelem, szeveritás (idegen), zordság, zordonság, ridegség, keménység, merevség, rigorózusság (idegen)

szenzációs

melléknév
  • izgató, érdekes, hallatlan, világraszóló, érdekfeszítő, csodálatos, lenyűgöző, bámulatos, elképesztő
  • nagyszerű, rendkívüli, kiváló, remek, szuper

sor

főnév
  • sorrend, rend, gléda (régies)
  • rangsor, hierarchia
  • (szaknyelvi): számsor, haladvány
  • sorozat, láncolat, füzér, széria
  • (régies): utca, sétány, út, szer (tájnyelvi)
  • barázda
  • írás, vonal, linea (választékos)
  • verssor
  • libasor (bizalmas), emberkígyó (választékos)
  • csatasor, hadoszlop, menetoszlop
  • sorozás
  • (bizalmas): sors, életpálya, életsors, helyzet, állapot
  • végzet
  • (jelzőként): számos, sok, seregnyi

terített

melléknév
  • megrakott

trupp

főnév
  • csoport, csapat, együttes
  • egység
  • (régies): vándor színtársulat
  • vándorcirkusz

rendetlenkedik

ige
  • hancúrozik, haszontalankodik, rosszalkodik, helytelenkedik, rajcsúroz (bizalmas), riháncol, dévajkodik, nem fogad szót, hebehurgyáskodik Sz: rossz fát tesz a tűzre
  • (belső szerv): kellemetlenkedik

rátermettség

főnév
  • alkalmasság, arravalóság, érzék, hivatás, hivatottság, adottság, képesség, tehetség, talentum (régies), ügyesség, talpraesettség, jártasság

mutatóujj

főnév
  • zsazsak (régies)

ritmikus

melléknév
  • ütemes, ritmusos, mértékes

tusakodik

ige
  • (régies): tusáz, küzd, viaskodik, verekedik, harcol, hadakozik, csatázik
  • vívódik, töpreng, töprenkedik, tépelődik, tanakodik

üzletember

főnév
  • kereskedő, kalmár, üzér (régies)
  • vállalkozó, businessman (idegen)
  • bankár

ízig-vérig

határozószó
  • minden ízében, tetőtől talpig, talpig, teljesen, egészen, maradéktalanul, szíve mélyéig, testestől-lelkestől, szőröstül-bőröstül (bizalmas)

vodka

főnév
  • gabonapálinka, burgonyapálinka

tetszetős

melléknév
  • csinos, vonzó, kívánatos, formás, jóképű (bizalmas), megnyerő, szemrevaló, szép, esztétikus, mutatós, bájos, elbájoló, bűbájos, dekoratív, sikkes (bizalmas), fess, tipp-topp (bizalmas), kelletes (tájnyelvi), idomos (tájnyelvi), jóvágású (férfi), elegáns (öltözet)

tejel

ige
  • tejet ad
  • (szleng): fizet, leszúr (szleng), csenget (szleng)

tömzsi

melléknév
  • zömök, köpcös, tömpe, vaskos, dundi, sűrű (tájnyelvi), zsufa (tájnyelvi), bucók (tájnyelvi), dömsi (tájnyelvi)

visszavisz

ige
  • visszacipel, visszaad, visszajuttat, visszaszállít
  • helyre tesz, helyrerak, visszahelyez
  • visszavezet, visszakalauzol
  • eredeztet, származtat, redukál

tisztul

ige
  • (ég): derül, világosodik, fényesedik
  • (folyadék): higgad (tájnyelvi), ülepedik
  • takarodik, tágul, kotródik, elpucol (szleng)

szipirtyó

főnév
  • vénasszony, banya, boszorkány, csoroszlya, satrafa, satrantyú (tájnyelvi), vén szatyor, szipa (tájnyelvi)

tötyörészik

ige
  • (bizalmas): piszmog, bíbelődik, szöszmötöl, pepecsel, vacakol, gatyázik (szleng), bajmolódik (bizalmas), szuszmálkodik (tájnyelvi), szutyakol (tájnyelvi), tökölődik (durva), kukacol (szleng)

vízszint

főnév
  • vízállás, vízmagasság