végösszeg szinonimái

főnév
  • végeredmény, summa, egyenleg

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mérleg

főnév
  • mérőeszköz, mérő, mázsa (tájnyelvi), balansz (választékos), kompona (régies)
  • elszámolás, zárszámadás, egyenleg, számadás, beszámoló

diplomácia

főnév
  • diplomatikusság, tárgyalókészség, hajlékonyság, tapintat, ügyesség, rugalmasság, simulékonyság, ravaszság, furfang
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a végösszeg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

választmány

főnév
  • vezetőség, bizottság, bizottmány, testület, tanács, grémium (idegen)

tömkeleg

főnév
  • (régies): útvesztő, labirintus, bolygókert (régies), tévkert (régies), csalkert (régies), tévelykert (régies)
  • tömeg, sokaság, sokadalom, forgatag, özön

tizedes2

főnév
  • káplár (régies), kétcsík (szleng), dekás (szleng)
  • (régies): urasági inas, hajdú

táltos

főnév
  • ló, paripa
  • varázsló, sámán, bűbájos (régies), javas, léleklátó, csillagtudó

vaskéz

főnév
  • szigorúság, szigor, erély, szeveritás (idegen), zordság, zordonság, ridegség, keménység
  • könyörtelenség

visszakozik

ige
  • visszatér
  • meghátrál, visszalép, visszatáncol, visszavonul, megfutamodik, humikol (tájnyelvi), retirál (régies)

személyzet

főnév
  • legénység, apparátus
  • cselédség, szolgálattevők
  • háztartási alkalmazott

szavatol

ige
  • garantál, jótáll, kezeskedik, garanciát vállal, biztosít

összevet

ige
  • egybevet, hasonlít, összemér
  • azonosít
  • (régies): összesodor, összehoz
  • összegyűjt

szétfolyó

melléknév
  • szétömlő, szétáradó
  • elmosódó, elmosódott, bizonytalan, alaktalan
  • széteső, zavaros, zagyva, zilált, szétzilált, megkomponálatlan

vízkereszt

főnév
  • háromkirályok, epifánia (régies)

kirendel

ige
  • kiküld, kivezényel, kiparancsol
  • kinevez, kijelöl, kiszab (régies), delegál

végszó

főnév
  • zárszó, utószó, utolsó szó, búcsúszó, búcsú, utóhang, zárbeszéd (régies), epilógus

vakmerő

melléknév
  • meggondolatlan, vagány (bizalmas), hazárd (régies), bátor, merész, elszánt, riszkáns (bizalmas), férfias, huszáros, tökös (szleng)
  • impertinens (régies), szemtelen, arcátlan, hetyke, flagráns (idegen)
  • (remény): hiú, túlzott, hiábavaló

vihar

főnév
  • ítéletidő, szélvész, szélvihar, forgószél, fergeteg, égiháború, zivatar, viheder (tájnyelvi), béder (tájnyelvi)
  • válság, válsághelyzet, szükséghelyzet, szükségállapot, krízis
  • (bizalmas): veszekedés, civakodás, perpatvar, szóváltás

verekedik, verekszik

ige
  • ütlegel, bunyózik (szleng), osztozkodik, ölre megy, öklöz, brusztol (szleng), pofozkodik, birkózik, dulakodik, hajba kap, birokra kel
  • harcol, küzd, mérkőzik, hadakozik, vív
  • párbajozik, viaskodik, tusakodik

törvénykezés

főnév
  • igazságszolgáltatás, bíráskodás, ítélkezés, judikatúra (idegen)
  • perlekedés, pörlekedés (tájnyelvi), pereskedés

virgács

főnév
  • vesszőnyaláb, vessző, fűzfa korbács
  • verés, elnáspángolás
  • (szleng): láb, lábacska (bizalmas), tappancs (bizalmas), futómű (szleng), alváz (szleng)