Szinonimaszótár

vő szinonimái

főnév
  • vej

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kárókatona

főnév
  • kormorán

tendenciózus

melléknév
  • célzatos, szándékolt, meggondolt, kiszámított, előkészített, irányzatos
  • elfogult, részrehajló, rosszindulatú, egyoldalú, propagandisztikus (idegen), intenciózus (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

virágágy

főnév
  • ágyás, ágy, grupp

ügyintéző

főnév
  • tisztviselő, adminisztrátor, előadó (szaknyelvi), hivatalnok
  • ügyvezető, ügyvivő, menedzser, igazgató

unokaöcs

főnév
  • unokafivér, unokakisöcs (tájnyelvi)

tikkadt

melléknév
  • bágyadt, pilledt (tájnyelvi), lankadt, ernyedt, csüggedt, fáradt, törődött
  • kitikkadt, szomjas, szomjú (választékos), elepedt
  • (növény): kókadt, fonnyadt, lekonyult, száradt, töpörödött, száraz

vitet

ige
  • küldet, juttat, hordat, szállíttat

szünet

főnév
  • megszakítás, abbahagyás, megállás, fennakadás
  • nyugvás (választékos), nyugalom
  • pihenés, kikapcsolódás, szabadság
  • tízperc, óraköz
  • vakáció, szünidő
  • csend, pauza (választékos), cezúra (szaknyelvi)
  • térköz

pofátlan

melléknév
  • szemtelen, pimasz, arcátlan, pökhendi, arrogáns

tanszék

főnév
  • katedra, tanhokedli (szleng), tansámli (szleng)

könyvelés

főnév
  • könyvvitel, könyvvezetés, könyvelőség

vöröslik

ige
  • piroslik, pirul (régies), tarjagosodik (régies)
  • lángol, izzik

világrekord

főnév
  • világcsúcs

feladat

főnév
  • teendő, munka
  • elfoglaltság, foglalatosság, elintéznivaló
  • házi feladat, lecke
  • kötelesség, kötelezettség, tevékenység, megbízatás
  • feladvány

zeneakadémia

főnév
  • zeneművészeti főiskola, konzervatórium (idegen), konzi (bizalmas)

ütő

főnév
  • (régies): sulyok, bunkó, kézidöngölő, ütőfa
  • harangütő