túlerő szinonimái

főnév
  • többség, fölény, majoritás
  • (választékos): hatalmasság, markosság, izmosság, főhatalom (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szükségtelen

melléknév
  • fölösleges, nélkülözhető, mellőzhető, elhagyható, indokolatlan, lényegtelen
  • haszontalan, hiábavaló

mutat

ige
  • megmutat, rábök, rámutat
  • felmutat, felemel, látni enged
  • szemléltet, demonstrál, jelez, jelöl
  • jelent, jelképez, kifejez, szimbolizál, ábrázol, megjelenít, tanúsít
  • kimutat, kifejez, elárul, tükröz, sugároz, feltár, sejtet, céloz, utal (valamire), napvilágra hoz
  • színlel, megjátszik, tettet
  • illik, mutatós, tetszetős, szép
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a túlerő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tökéletesít

ige
  • továbbfejleszt, korszerűsít, jobbít, javít, csiszol, finomít, csinosít, cizellál
  • kiművel, palléroz (választékos), nemesít

talpraesett

melléknév
  • belevaló (bizalmas), életrevaló, leleményes, találékony, rátermett, élelmes, helyénvaló, szellemes, ügyes, eszes, helyre (tájnyelvi), ezereszű (tájnyelvi), slágfertig (bizalmas)

szuszakol

ige
  • gyömöszöl, tömköd, zsúfol

szédelgő II.

főnév
  • szélhámos, svindler (bizalmas), kókler (bizalmas), csaló, szemfényvesztő
  • hamisító

trancsíroz

ige
  • darabol, aprít, vagdos, vagdal, metél, szabdal, szeletel, fölszel

üröm

főnév
  • istenfa (tájnyelvi)
  • keserűség, bánat, bosszúság, keserv

sebes2

melléknév
  • gyors, fürge, villámsebes, friss, élénk, rapid, hamari (tájnyelvi), futó, villámgyors, sürge (régies), szapora, sietős
  • expressz

rubeola

főnév
  • rózsahimlő, vöröshimlő

nyávog

ige
  • miákol, nyivákol, vernyákol (tájnyelvi) Sz: bernákol, mint a macska
  • (pejoratív): énekel, kornyikál (pejoratív)
  • (pejoratív): nyafog, pityereg, sír

síző

melléknév, főnév
  • síelő, sítalpazó

vágyik

ige
  • vágyakozik, vágyódik, áhítozik, óhít, kívánkozik, kíván, megkíván, sóvárog, eped, epekedik, megvesz (valamiért), veszkődik (tájnyelvi), óhajt, vásik (tájnyelvi), vásódik (tájnyelvi)
  • törekedik Sz: csorog a nyála valami után

vérrokonság

főnév
  • atyafiság (régies), vérség (régies), rokonság, pereputty (bizalmas)

kárörvendő

melléknév
  • kaján, ördögi, sátáni
  • rosszindulatú, rosszmájú, maliciózus, kamuti (tájnyelvi) Sz: más kárán örül

túljut

ige
  • átgázol, átjut, átlábal, átlábol (tájnyelvi), átvergődik, átlép
  • keresztülmegy
  • túllép, meghalad, felülemelkedik, leküzd

totojázik

ige
  • bíbelődik, piszmog, szöszmötöl, vacakol, tetvészkedik (durva), szarakodik (durva), gatyázik (szleng), lacafacázik (bizalmas)

utánoz

ige
  • imitál, mímel, másol, lemásol, kopíroz (bizalmas), koppint (szleng), elles (bizalmas), visszaad, reprodukál, utánacsinál, majmol, követ
  • parodizál
  • archaizál

tűrhetően

határozószó
  • elfogadhatóan, jól, meglehetősen, eléggé, elégségesen

tanulatlan

melléknév
  • iskolázatlan, analfabéta, írástudatlan, műveletlen, képzetlen, tudatlan, buta, járatlan, tapasztalatlan, kulturálatlan, pallérozatlan, illiterátus (régies), unintelligens
  • közönséges, faragatlan, bárdolatlan, nyers, civilizálatlan, csiszolatlan, primitív
  • szakképzetlen, kívülálló, kontár, laikus, amatőr

üdvöske

főnév
  • kedvenc, libling (bizalmas)
  • szerencsetündér