szerelő szinonimái

főnév
  • mechanikus (régies), montőr (idegen), műszerész, installatőr (idegen)
  • iparos
  • autószerelő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rendelvény

főnév
  • rendelkezés, utasítás, parancs, előírás
  • recept, vény, recipe (régies), gyógyirat (régies), gyógyrendelet (régies), recefice (tájnyelvi)

kifakad

ige
  • felfakad, megnyílik, kipörsen, kipattogzik, felreped
  • kibuggyan, fakad
  • kifeslik, kifesel, kinyílik, kibomlik, megpattan, kibarkázik, kibimbózik, kinő, kikel, kisarjad, kihajt, kicsírázik
  • felfortyan, felcsattan, kirohan, kiborul (bizalmas), kipakol (szleng), odamond Sz: megmondja a magáét; kiborítja a bilit
  • kitör (valamiből), kiszakad, kiszalad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szerelő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

százados1

melléknév
  • évszázados, szekuláris (idegen)

sajgó

melléknév
  • égő, éles, heves, maró, erős, intenzív, langallós (régies)
  • fájó, fájós, fájdalmas, kínzó, gyötrelmes, gyötrő
  • (régies): fénylő, ragyogó, csillogó, csillámló

rokoni

melléknév
  • vérségi, vér szerinti, atyafiságos (régies), atyafiúi (régies), testvéries

profil

főnév
  • oldalnézet, arcél
  • keresztmetszet, szelvény, hosszmetszet (szaknyelvi), kontúr
  • működési terület, feladatkör
  • jelleg, jellemző, sajátosság

szeméttelep

főnév
  • szemétlerakodó, lerakodóhely, szemétdomb, hulladékgyűjtő-telep, hulladékhányó

szurdok

főnév
  • szurdék, völgy, mélyedés, kanyon, mélyút, völgyszoros, hasadék

palástol

ige
  • titkol, titokban tart, leplez, takargat, kendőz, elkendőz, rejteget, elfed, eltakar, elhallgat, álcáz, visszafojt

összenő

ige
  • összeforr, begyógyul, beheged, összeforrad (tájnyelvi)
  • eggyé forr, eggyé válik
  • egybeépül, összeépül

megfejt

ige
  • megold, kibogoz, kihámoz, kihüvelyez, kitalál, felderít, megbirkózik (valamivel), rájön a nyitjára
  • (üzenetet): desifríroz (szaknyelvi), dekódol, kibetűz, felold
  • értelmez, magyaráz, kimagyaráz (tájnyelvi), megmagyaráz, interpretál

pártvezér

főnév
  • pártvezető, vezető, korifeus (régies), főkolompos (pejoratív), előcsahos (pejoratív)

tájékoztat

ige
  • útbaigazít, felvilágosít, informál, tudósít, eligazít, orientál, kiokosít, ismertet, beszámol, felhomályosít (szleng)

téliszalámi

főnév
  • Herz szalámi, Pick szalámi, gumibot (szleng)

hatálytalanít

ige
  • érvénytelenít, hatályon kívül helyez, annullál (szaknyelvi), visszavon, eltöröl, megsemmisít, megszüntet, felbont, sztorníroz (szaknyelvi), visszaszív (bizalmas)(szaknyelvi)

viharedzett

melléknév
  • viharvert, harcedzett
  • cserzett, edzett, kemény, próbált
  • megviselt, elkopott, elkoptatott, elnyűtt

unott

melléknév
  • egykedvű, kedvetlen, elfásult, fád, kelletlen, fásult, blazírt, közönyös, közömbös, savanyú, eltompult, apatikus

szerencsétlenség

főnév
  • balszerencse, pech, sorscsapás, istencsapás, csapás, baj, vész, malőr (bizalmas)
  • katasztrófa, baleset, karambol
  • végveszély, végromlás, pusztulás, tragédia, kataklizma (idegen), vakeset (tájnyelvi)

származik

ige
  • ered, leszármazik, sarjad, eredezik, gyökerezik, fakad, jő (régies), jön, fajzik
  • visszanyúlik, visszaeredeztethető
  • születik
  • elszármazik, kikerül, vetődik
  • deriválódik (idegen)
  • létrejön, keletkezik, támad, adódik, indul, kifejlődik, kialakul

szolgál

ige
  • cselédkedik, inaskodik, lakosgat (tájnyelvi)
  • (régies): alkalmazásban van, dolgozik
  • katonáskodik
  • (kutya): pitizik, apportíroz (idegen)
  • (valamire): való, alkalmas, használható
  • misézik, prédikál

úgy

határozószó
  • akképpen, akképp, aszerint
  • ugyanúgy

szétszerel

ige
  • széjjelszerel, szétszed, széjjelszed, szétbont, széjjelbont, demontál (régies)

sás

főnév
  • káka, nád, szittyó (régies)

szökell

ige
  • szökken, ugrik, ugrál, pattan
  • lövell, fröcsög, fröcsköl, fröccsen, spriccen
  • (vér): tódul, tolul, áramlik

unalmas

melléknév
  • egyforma, egyhangú, monoton, érdektelen, vérszegény, vontatott, fárasztó, álmosító, eseménytelen, száraz, untató, sekélyes, szellemtelen, lapos, kifejezéstelen, meddő, sivár, lélektelen, köznapi, színtelen, szürke, uncsi (bizalmas), avas, fárasztó (szleng)
  • sótlan, ízetlen, kedélytelen, savanyú