szemközti szinonimái

melléknév
  • átellenes, szembenső, vizaví (idegen), túlsó, ellenbeli (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

foglalt

melléknév
  • fenntartott, lekötött, rezervált, előjegyzett
  • házas, nős
  • férjezett

purgatórium

főnév
  • tisztítótűz, tisztítóhely
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szemközti szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

számozatlan

melléknév
  • jelöletlen

rózsamuskátli

főnév
  • cifralevelű muskátli, muskotálymuskátli, seprőmuskátli

rézsút

határozószó
  • ferdén, rézsútosan, haránt (választékos), átlósan, lejtősen, csapinósan (régies), srégen (bizalmas), félszántúlag (tájnyelvi), kétszántúlag (tájnyelvi)

pótszer

főnév
  • szurrogátum (idegen), pótanyag, pótlék

szél1

főnév
  • légáramlás, fuvallat, szélfúvás, szellő, vihar, förgeteg, légmozgás, szélvihar, szélroham
  • széljárás, légvonat, széllökés, fuvalom (régies)
  • hír, tünet, jelenség
  • szellentés, fing (durva)
  • agyvérzés, guta, szélütés

szöcske

főnév
  • kabóca (tájnyelvi), mezeilovacska (tájnyelvi), szütyőkebogár (tájnyelvi)

összeüt

ige
  • összever, bánt
  • összecsap, összetákol (bizalmas), eszkábál, ácsol, hevenyész, rögtönöz, improvizál, összeábdál (tájnyelvi), összepufol (tájnyelvi)
  • kotyvaszt

összebarátkozik

ige
  • összehaverkodik (bizalmas), megbarátkozik, összemelegedik, összekomáz (tájnyelvi), összebratyizik (szleng), összejön (bizalmas)

megcsappan

ige
  • megfogyatkozik, csökken, megkevesedik, alábbhagy, ellankad, leolvad, összeszűkül, redukálódik, megszottyan (tájnyelvi), megrövidül, megkurtul (régies), hanyatlik, rövidül, süllyed, esik, fogy, gyöngül, mérséklődik, visszaesik
  • lefogy, leapad, sorvad, aszalódik, összezsugorodik, szárad, beesik

parancsol

ige
  • rendel, elrendel, utasít, meghagy, kötelez, intézkedik, vezényel, diktál, rendelkezik, kommandírozik (tájnyelvi), hagyakol (tájnyelvi), osztja a lapot (bizalmas)
  • uralkodik, kézben tartja a gyeplőt, dirigál
  • (választékos): kér, kíván, óhajt

szuvas

melléknév
  • szúette, szúrágta
  • (fog): lyukas, odvas, korhadt, redves, üreges

teherbíró

melléknév
  • erős, szilárd, tartós, megterhelhető, teherképes (szaknyelvi), jól megépített, hordképes (szaknyelvi)
  • erős lelkű, életerős, edzett, strapabíró (bizalmas), szívós, izmos, keménykötésű

harcmozdulat

főnév
  • hadművelet, operáció (szaknyelvi)

vét

ige
  • hibázik, vétkezik, megszeg, félrelép, botlik, megtéved, téved
  • elír

ugrás

főnév
  • szökés, szökkenés, szökdelés
  • lendülés, lendület
  • haladás, fejlődés
  • változás

szemöldök

főnév
  • szemöld (régies)

szalonnabőr

főnév
  • bőrke, bürke (tájnyelvi)

szipog

ige
  • szipákol, hüppög (tájnyelvi), szepeg, piszeg (tájnyelvi), szimmog (tájnyelvi)

főnév
  • varrótű
  • kötőtű
  • horgolótű
  • biztosítótű
  • gombostű
  • melltű, bross, mellcsat, gyöngytű, dísztű, kitűző
  • fibula
  • tűlevél
  • (szleng): fecskendő, injekciós tű, csúzli (szleng), eszköz, fegyver (szleng), kendő (szleng), műszer (szleng), pisztoly (szleng), puska (szleng)

szerep

főnév
  • szólam, szereplés
  • tiszt, feladat, funkció, rész, részvétel
  • rendeltetés, hivatás, küldetés

rügy

főnév
  • szem, hajtás, bimbó, sarj, sarjadék, csíra, gemma, fakadás (tájnyelvi)

szólásmód

főnév
  • szólás, szókapcsolat, közmondás (régies), szólásforma
  • kifejezésmód, beszédmód, beszédfordulat, lokúció (idegen), szóhasználat

tyúktojás

főnév
  • tikmony (tájnyelvi), tikpete (tájnyelvi), tikgömb (tájnyelvi)