szinonimái

főnév
  • varrótű
  • kötőtű
  • horgolótű
  • biztosítótű
  • gombostű
  • melltű, bross, mellcsat, gyöngytű, dísztű, kitűző
  • fibula
  • tűlevél
  • (szleng): fecskendő, injekciós tű, csúzli (szleng), eszköz, fegyver (szleng), kendő (szleng), műszer (szleng), pisztoly (szleng), puska (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiütközik

ige
  • előtűnik, megjelenik, kitör, kiserked, kinő, meglátszik
  • észrevevődik, kiderül, kiviláglik, megnyilatkozik

tárgyilagos

melléknév
  • objektív
  • elfogulatlan, pártatlan, józan, korrekt, részrehajlatlan, előítélet-mentes, semleges
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

törhetetlen

melléknév
  • (választékos): megingathatatlan, tántoríthatatlan, rendületlen, rendíthetetlen, szilárd, eltökélt, elszánt, kemény, hajlíthatatlan, hajthatatlan, állhatatos, kérlelhetetlen

tántorog

ige
  • dülöngél, ide-oda dől, ingadozik, imbolyog, szédeleg, botorkál, támolyog, botladozik, bukdácsol Sz: úgy jár, mint akit a szél megüt; vargabetűt vet; szűk neki az utca
  • ingadozik, habozik, tétovázik, tépelődik, töpreng, vívódik, bizonytalankodik, hezitál

tábornok

főnév
  • generális, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes, hadseregtábornok, fővezér, pizsamás (szleng), parkettás (szleng), nehézvállú (szleng), juharleveles (szleng)

szélkakas

főnév
  • érckakas, szélforgattyú (régies), szélzászló, szélforgony (régies), szélvitorla, anemoszkóp (idegen), szélmutató, szélzsák
  • szélfogó (kéményen)
  • köpönyegforgató, kétkulacsos
  • szeles, szeleburdi

tudat1

ige
  • közöl, bejelent, hírül ad, közhírré tesz, kihirdet, jelez, tájékoztat, tudomására hoz, tudtára ad, előad, beszámol, elhíresztel, napvilágra hoz

vaddisznó

főnév
  • disznó, vadkan, sörtevad, feketevad (régies)
  • (emberre): dúvad, fenevad, állat
  • (szleng): gyorshajtó

semmitmondó

melléknév
  • üres, tartalmatlan, jellegtelen, átlagos, kifejezéstelen, sivár, szegény, szürke
  • sablonos, szokványos, konvencionális, elkoptatott, elcsépelt, érdektelen, közhelyszerű, lapos
  • jelentéktelen, hiábavaló, haszontalan, értéktelen

salétrom

főnév
  • salétromsó, kálisó, szalpetri (régies)

nyolcszög

főnév
  • oktogon (választékos)

sorompó

főnév
  • korlát, akadály, barikád
  • rúd, rekeszték (tájnyelvi)
  • vágányzáró (régies)
  • határ, vámfa (régies), zárfa (régies)
  • (tájnyelvi): kerítés

vállal

ige
  • elvállal, elfogad, fedez
  • elkötelezi magát, aláír
  • elismer, magáénak ismer, magára vesz, elvállal, magára vállal, elvádol (tájnyelvi), nyakába vesz (tájnyelvi)
  • befogad

veszteget

ige
  • megveszteget, lefizet, korrumpál (idegen), megken (szleng)
  • fecsérel, tékozol, pazarol, tölt, prédál (régies), herdál, elherdál, elkótyavetyél, bitangol (tájnyelvi)
  • (szleng): árul

kebelbarát

főnév
  • bizalmas, jó barát, kenyeres pajtás, testi-lelki jó barát
  • cimbora, haver (bizalmas)

tülekedik

ige
  • tolong, tolakodik, lökdösődik
  • dulakodik, türkőzik (tájnyelvi), nyomakodik, nyomul

tömít

ige
  • szigetel, fojt, tapaszt, dugaszol, eltöm

uzsonnázik

főnév
  • ozsonnázik (tájnyelvi), uzsonnál (tájnyelvi)

ugyanott

határozószó
  • ugyanottan (tájnyelvi), éppen ott, épp ott, ibidem (idegen)

tarisznya

főnév
  • általvető (tájnyelvi), iszák (régies), szeredás (tájnyelvi), nyakbavető (tájnyelvi), szütyő (tájnyelvi), táska
  • tarsoly

üresedés

főnév
  • megürülés, vakancia (idegen)