szedett-vedett szinonimái

melléknév
  • zagyva, ütött-kopott, vacak, ócska, snassz, mismás, himihumi (tájnyelvi), elegy-belegy (tájnyelvi)
  • vegyes
  • gyülevész, bitang (tájnyelvi), kramázsia (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

balsiker

főnév
  • sikertelenség, kudarc, felsülés, leégés, bukás, vereség, fiaskó, krach (régies), égés (szleng), csőd (szleng), bukta (szleng), bukfenc (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szedett-vedett szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szabályozó I.

melléknév
  • igazító, beállító, rendező
  • irányadó, előíró, normatív (idegen), meghatározó

rikkant

ige
  • kiált, felkiált, rikolt, rikít (tájnyelvi), kurjant, hujant (tájnyelvi), rivalg (régies), ordít, üvölt

rendezetlen

melléknév
  • áttekinthetetlen, kusza, zilált, kaotikus, rendszertelen, anarchisztikus (idegen), zűrzavaros, zavaros, eldöntetlen, fejetlen, problematikus
  • rendetlen, ápolatlan, gondozatlan, slendrián
  • elintézetlen, megoldatlan, tisztázatlan
  • kifizetetlen, kiegyenlítetlen, hátralékos, hátralévő

plébánia

főnév
  • paplak, papház, parókia, plébániahivatal
  • egyházközség, eklézsia

számtani

melléknév
  • aritmetikai (választékos), számítási, számolási

szittya

melléknév, főnév
  • szkíta

összeáll

ige
  • összegyűlik, tömörül, sorakozik
  • társul, összefog, szövetkezik, bandába verődik
  • létrejön, kialakul
  • (pejoratív): összeköltözik, együtt él (valakivel) Sz: bagóhiten él vele; összeszűrik a levet
  • összetapad, egybeforrad, összenő, csomósodik, összeszigorosodik (tájnyelvi), megszilárdul, megköt, megkeményedik, megdermed, besűrűsödik, jeged (régies)

önérzetes

melléknév
  • öntudatos, büszke
  • délceg (régies), rátarti, bögyös (tájnyelvi), kecefice (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi), kackiás (tájnyelvi)

masszíroz

ige
  • gyúr, dögönyöz, ken (régies), dömöcköl (tájnyelvi), masszírol (tájnyelvi), maricskál (tájnyelvi), dörzsöl, gyömöszöl, nyomogat, nyomkod

övezet

főnév
  • zóna, vidék, térség, körzet, régió, sáv
  • öv, égöv
  • szektor (szaknyelvi), szféra
  • (régies): párkány, keríték (régies), korlát, pártázat

szór

ige
  • szétszór, széjjelszór, hint, széthint, dobál, gór (tájnyelvi), hány, hányogat (tájnyelvi), terít
  • (vizet): permetez, spriccel, preckel (tájnyelvi)
  • oszt, osztogat, áraszt, terjeszt, sugároz, (lángot) okád
  • (pénzt): pazarol, herdál, tékozol, fecsérel, elver, elveszteget

tárgytalan

melléknév
  • érvénytelen, időszerűtlen, lényegtelen, érdektelen, almás (szleng)

hallucináció

főnév
  • érzékcsalódás, káprázat, képzelődés, vízió

vendégeskedik

ige
  • megszáll, lakozik (régies)
  • lakomázik, lakmározik, mulat, dúskál (választékos), tivornyázik

túlhaladott

melléknév
  • idejétmúlt, elavult, ósdi, ódivatú, elmaradott, régimódi, korszerűtlen, divatjamúlt, hátramaradott, elkoptatott

szegecs

főnév
  • nitt (szaknyelvi), stift (idegen), pecek, facsap, faék

sütőtök

főnév
  • bécsitök (tájnyelvi), dinka (tájnyelvi), cukortök (tájnyelvi), deble (tájnyelvi), doblák (tájnyelvi), édestök (tájnyelvi)

szerződtet

ige
  • alkalmaz, felvesz, felfogad, szegődtet (tájnyelvi), angazsál (régies)

trémázik

ige
  • izgul, remeg, fél, tart, aggódik, lámpaláza van

szembetűnő

melléknév
  • feltűnő, szembeötlő, szembeszökő, ordító, kirívó, virító, rikító, nyilvánvaló, félreérthetetlen, evidens, kézenfekvő, észlelhető, látható, kétségtelen

roma

főnév, melléknév
  • cigány, sötétbőrű, kreol bőrű, more (bizalmas), dalle (tájnyelvi, bizalmas), gádzsó (szleng), dádé (szleng), nemzetiségi (bizalmas), kisebbségi (bizalmas)

szilánk

főnév
  • szálka, forgács, aprófa, szikáncs (tájnyelvi)
  • repesz, repeszdarab, darab
  • (tájnyelvi): tövis

tulajdon I.

főnév
  • birtok, vagyon, ingóság, jószág (régies), vagyontárgy, javak, holmi
  • birtoklás, bírás
  • (régies): tulajdonság, jellem, vonás, viselkedés