szőnyeg szinonimái

főnév
  • birkózószőnyeg
  • tatami (szaknyelvi)
  • (régies): pokróc, kárpit
  • (választékos): napirend, teríték

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

átkísér

ige
  • átvezet, átsegít, áttámogat

fejlemény

főnév
  • következmény, folytatás, folyomány, kihatás, eredmény, kimenetel, végkifejlet, előrehaladás
  • (szaknyelvi): képződmény, változat
  • (régies): fejlődés, evolúció (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szőnyeg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szikla

főnév
  • kőszál, szirt, kőszirt, kőszikla

sörény

főnév
  • (állaté): szőr, bunda
  • (szleng): haj, frizura, toll (szleng), séró (szleng), bukó (szleng), üstök (régies)

siettet

ige
  • sürget, nógat, noszogat, hajt, gyorsít, ösztökél, szorgat (tájnyelvi)
  • szorgalmaz, elősegít, előmozdít, megsürget

régészet

főnév
  • archeológia, régiségtan, régiségbúvárlás (régies)

szól

ige
  • megszólal, beszél, mond, (egy-két szót) ejt, nyikkan, mukkan, kottyant (tájnyelvi), vakkant (pejoratív)
  • szót vált, beszélget, megbeszél, értekezik, tanácskozik
  • (valamihez): hozzászól, megjegyzést tesz, beleszól
  • figyelmeztet, értesít, tudtul ad, tudtára ad, tudomására hoz
  • rászól, rendre int, leint
  • hangot ad, hallat
  • (tücsök): ciripel
  • (madár): fütyül, csivitel, énekel
  • (harang): zeng, kong, zúg
  • (orgona): búg
  • (dob): pereg
  • (kürt): rikolt, rian
  • (zene): hangzik, hallatszik, zeng, harsog
  • tárgyal, tárgyaz (régies)
  • (valakinek): van szánva, van címezve
  • (valamire): érvényes
  • (valami, valaki mellett, valami, valaki ellen): érvel, állást foglal, kiáll

tatárjárás

főnév
  • tatárdúlás
  • rablóhadjárat, pusztítás
  • (tréfás): vendégjárás, sáskajárás (bizalmas)

pesszimista

melléknév
  • borúlátó, sötéten látó, hitevesztett, kishitű, pesszimisztikus

pattogzik

ige
  • leválik, lepereg, leporlik, lemállik, töredezik

megsebez

ige
  • megsért, megsebesít, sebet ejt, felsebez, felsért, megmar
  • megrongál, megcsonkít
  • megbánt, feldúl, felzaklat, fájdalmat okoz

politúr

főnév
  • máz, lakk, fénymáz, firnisz (tájnyelvi), firnájsz (tájnyelvi), kence, sellak (régies), fényezés
  • bevonat
  • (szleng): bőr

tekereg

ige
  • csavarodik, kunkorog, tekerődzik, tekergőzik, kígyózik, kacskaringózik
  • csavarog, lézeng, csatangol, barangol, görbe utakon jár, kóvályog, kóborol, kódorog, kimaradozik, kószál, bolyong, lődörög, lófrál, őgyeleg, cselleng, kóricál, kujtorog, kavillál (tájnyelvi), cikál (tájnyelvi), megtekerődzik (tájnyelvi)

tonzúra

főnév
  • pilis (régies)

hitelintézet

főnév
  • hitelbank, bank, bankház, pénzintézet

zárójel

főnév
  • parentézis (régies), zárjel (régies)

váll

főnév
  • vállcsont

szörnyülködik, szörn

ige
  • megütközik, elképed, sopánkodik, rémülködik (tájnyelvi), csodálkozik

szétszóródik

ige
  • széjjelszóródik, elszóródik, széthull, széjjelhull, szétpotyog, elgóródik (tájnyelvi)
  • elhányódik, elkallódik
  • (csoport): szétszéled, széjjelszéled, elszéled, feloszlik, szétoszlik, széjjeloszlik, elszerteledik (tájnyelvi)
  • (figyelem): megoszlik, elkalandozik, csökken, lanyhul

tanítás

főnév
  • oktatás, didaxis (régies), oktatómunka
  • iskola
  • képzés
  • doktrína (választékos), tan, tétel, tantétel
  • intés, útmutatás
  • evangélium, ige
  • idomítás, kiképzés, trenírozás

vágány

főnév
  • sínpár, sínpálya, pályatest, sín
  • (régies): hegyszoros, völgy, hasadék, nyílás, vágaték (régies), vákány (régies)

szükségszerű

melléknév
  • szükséges, bekövetkező, elkerülhetetlen, kétségtelen, okvetlen, óhatatlan, biztos

stég

főnév
  • kikötőhíd, ponton (szaknyelvi), kikötőpalló, palló, hajóhíd
  • hajóállomás, kikötő
  • (szaknyelvi): űrtöltő

tárgyilagosság

főnév
  • objektivitás
  • elfogulatlanság, pártatlanság, előítélet-mentesség, semlegesség, józanság

valamikor

határozószó
  • egykor, valaha, ezelőtt, valamidőn (régies), hajdan, hajdanában, régen, régebben, régente, egyszer, azelőtt, korábban