szikla szinonimái

főnév
  • kőszál, szirt, kőszirt, kőszikla

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tized I.

számnév
  • tizedrész

világraszóló

melléknév
  • szenzációs (bizalmas), nevezetes, jelentős, világméretű, kiemelkedő, hetedhét országra szóló (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szikla szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szemérmes

melléknév
  • szégyenlős, szende, lányos, szemérmetes, erkölcsös, szemérmeskedő, szűzi, szűzies, prűd
  • szerény, bátortalan, félénk, tartózkodó

sekély

melléknév
  • alacsony (víz)
  • (tájnyelvi): csekély, jelentéktelen
  • felületes, hiányos (tudás)

ruhaakasztó

főnév
  • vállfa, fogas, ruhafogas, akasztó

rabszolgaság

főnév
  • rabszolgasors, szolgaság, szolgasors
  • rabszolgarendszer, rabszolgatartás
  • elnyomás, leigázottság, elnyomatás, rabság, rabiga (választékos), kiszolgáltatottság, iga

szerv

főnév
  • orgánum (idegen), életműszer (régies)
  • közület, hatóság, intézmény, apparátus
  • (szleng): rendőr, hekus (szleng)

taksa

főnév
  • adó, jövedelemadó, illeték
  • díjszabás, árszabás
  • díj, díjtétel, tarifa, ár, díjazás

pária

főnév
  • kaszton kívüli, érinthetetlen, megvetett (személy)

palack

főnév
  • üveg, flaska, flaskó, butykos, butélia (régies), butella (régies), fütyülő (tájnyelvi), lámpás (tájnyelvi)
  • gázpalack

megingathatatlan

melléknév
  • elszánt, kemény, kitartó, szilárd, eltökélt, céltudatos, hajlíthatatlan, határozott, következetes, rendíthetetlen (választékos), tántoríthatatlan, sziklaszilárd, rendületlen, kőkemény, acélos, állhatatos, hajthatatlan
  • megdönthetetlen, megváltoztathatatlan, megmásíthatatlan
  • feltett (szándék)

pénztár

főnév
  • kassza, kifizetőhely
  • bank
  • pénzkészlet

tantétel

főnév
  • hittétel, tétel, dogma (idegen), tézis

termelőszövetkezet

főnév
  • tsz, téesz, téeszcsé, mezőgazdasági szövetkezet, közös, kolhoz (régies)
  • kisipari szövetkezet

hazug

melléknév
  • hazudozó, hazudós, szavahitetlen, hazugó (tájnyelvi), macskaszalajtott (tájnyelvi), csempe (tájnyelvi), szavajátszó (régies), messziről jött (tájnyelvi), két nyelvet ért (régies) Sz: beillene vajdának a cigányok között; botlékony szájú; dézsmálni kell a szavait; elhagyta az országútját; félreállt a lőccsel; fillent regimentjében tisztet viselhet; fodor a haja, sík a szája; foltos szájú; füst árán szelet ád; szája se áll arra, hogy igazat mondjon; horgasan esik-e, vagy egyenesen; kenyere a hazugság; Krisztust is letagadná a keresztfáról; letagadná a napot az égről; olyan egyenes a beszéde, mint a kasza; sima a szája; sokat ráncigálják a mentéje ujját; szája sem áll arra, hogy igazat mond; tizedeld a szavait
  • álnok, csalárd, kétszínű, képmutató, csaló
  • színlelt, tettetett, megjátszott, őszintétlen, hiteltelen, hamis, koholt

visszafoglal

ige
  • visszahódít, visszanyer, visszavesz, visszaszerez, reokkupál (régies), revindikál (idegen)

üdvlövés

főnév
  • díszlövés, sortűz

szilárdság

főnév
  • keménység, stabilitás, tartósság, szoliditás, állandóság, ellenálló képesség
  • kitartás, állhatatosság, rendületlenség, rendíthetetlenség, elszántság, határozottság, vaskövetkezetesség (választékos), vasakarat

szélvész

főnév
  • szélvihar, orkán, fergeteg, tátorján (tájnyelvi), viheder (tájnyelvi), vihornya (tájnyelvi)
  • forgószél, ciklon, hurrikán, tornádó, tájfun

sztetoszkóp

főnév
  • hallgatócső, hallócső (régies), fonendoszkóp (szaknyelvi)

utánfutó

főnév
  • pótkocsi, tréler

szíverősítő

főnév
  • szívgyógyszer
  • (tréfás): szeszes ital, tömény, pálinka, pálinkaféle, papramorgó (tájnyelvi), itóka (bizalmas), tütü (szleng), pia (szleng)

seszínű

melléknév
  • színtelen, vízszínű, fakó, jellegtelen, halvány, halavány (régies)
  • homályos, zavaros

szüretel

ige
  • betakarít, leszed, arat

úzus

főnév
  • szokás, gyakorlat, szokásjog, közszokás
  • használat