politúr szinonimái

főnév
  • máz, lakk, fénymáz, firnisz (tájnyelvi), firnájsz (tájnyelvi), kence, sellak (régies), fényezés
  • bevonat
  • (szleng): bőr

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

érzékenység

főnév
  • fogékonyság, szenzibilitás (szaknyelvi), hajlamosság, inklináció (szaknyelvi)
  • sérülékenység, szuszceptibilitás (szaknyelvi), izgékonyság
  • sértődékenység, érzékenykedés

zenés

melléknév
  • dallamos, muzikális, melodikus
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a politúr szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

pénztár

főnév
  • kassza, kifizetőhely
  • bank
  • pénzkészlet

orv

melléknév, főnév
  • alattomos, gonosztevő

okoskodik

ige
  • gondolkodik, elmélkedik, bölcselkedik, filozofál, fontolgat, töri a fejét, spekulál, töpreng, mérlegel, következtet, érvel, latolgat, agyaskodik (régies), koponyázik (szleng) Sz: nem bír az eszével
  • tudálékoskodik, akadékoskodik, fontoskodik, ellenkezik, szót szaporít, aprólékoskodik, felesel, vonakodik
  • méltatlankodik, karafintyáz (tájnyelvi)

nadály

főnév
  • pióca, ivóka (régies), vérszívó (régies), vérszipó (régies)

pisi

főnév
  • vizelet, kisdolog, pipi (bizalmas), húgy (durva), urina (szaknyelvi), brunya (durva), pisa (durva)

rántás

főnév
  • rándítás, húzás

megvadul

ige
  • megbokrosodik, megtündéresedik (tájnyelvi)
  • felindul, méregbe gurul, dühbe gurul, feldühödik, felmérgesedik, haragra lobban, haragra gerjed, felbőszül

megsértődik

ige
  • megbántódik, megorrol, megneheztel, zokon vesz, rossz néven vesz, szívére veszi, megharagszik, felhúzza az orrát, felkapja a vizet (szleng), apprehendál (idegen), elzokul (tájnyelvi)

kívánatos

melléknév
  • vonzó, csábító, hívogató, gusztusos, étvágygerjesztő, ingerlő, ínycsiklandozó, nyálcsordító
  • csinos, szemrevaló, csábos, érzéki, erotikus, szexi (bizalmas), kihívó
  • ajánlatos, szükséges, helyes, helyénvaló, illő, illendő, ildomos, megfelelő

mennybolt

főnév
  • ég, égbolt, égboltozat
  • világűr, világegyetem, mindenség, éter
  • menny

reggel I.

határozószó
  • korán, hajnalban, napkeletkor, napkeltekor, hűssel (tájnyelvi), istennapkor (tájnyelvi)

ruganyos

melléknév
  • rugalmas, rugózott, rugós
  • elasztikus (idegen), flexibilis
  • friss, könnyed, mozgékony

felcsavar, fölcsavar

ige
  • felcsavaroz, felsrófol (bizalmas), felerősít
  • felgöngyöl, felteker, feltekercsel, felgombolyít, felcsévéz, felmotollál, felkondorgat (tájnyelvi), felkondorít (tájnyelvi)
  • begyújt, felgyújt, bekapcsol, működésbe hoz

targonca

főnév
  • (tájnyelvi): taliga, talicska, furik (tájnyelvi), tragacs

szélkakas

főnév
  • érckakas, szélforgattyú (régies), szélzászló, szélforgony (régies), szélvitorla, anemoszkóp (idegen), szélmutató, szélzsák
  • szélfogó (kéményen)
  • köpönyegforgató, kétkulacsos
  • szeles, szeleburdi

pondró

főnév
  • lárva, nyű, pajor, kukac, féreg
  • álca

pelerin

főnév
  • körgallér
  • köpeny, köpönyeg, malaclopó (tréfás)

rábeszélés

főnév
  • meggyőzés, ösztönzés, unszolás, agitálás, agitáció, rábírás, rávevés, sugalmazás, serkentés, buzdítás, elhitetés (régies), kapacitálás, sváda (bizalmas), perszvázió (idegen)

szavazólap

főnév
  • szavazócédula

pöfeteg

főnév
  • pöfeteggomba, banyaposz, valódipöfeteg

ózondús

melléknév
  • (levegő): üde, friss, tiszta

ráhárul

ige
  • ránehezedik, rászakad, rákerül, rájut, rázúdul, osztályrészül jut, feladatává lesz, kötelességévé lesz, ráháramlik (régies), rászármazik

szélcsend

főnév
  • szélszünet, tengercsend (régies)
  • nyugalom, eseménytelenség, háborítatlanság
  • béke