szövet szinonimái

főnév
  • kelme, textil, textília, textilanyag, ruhaanyag, szövedék, szőttemény (tájnyelvi), anyag, matéria
  • sejtszövet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meglódul

ige
  • megindul, nekiindul, nekilódul, meggyorsul, belelendül, nekilendül, nekirugaszkodik
  • (tájnyelvi): inog, meglazul, lötyög (bizalmas)

kitakarodik

ige
  • távozik, kimegy, kivonul, kitisztul, kiköltözik, kihurcolkodik
  • kisurran, elhordja magát, kikotródik, kioldalog, kieblábol (régies), kivakarodik (tájnyelvi), marsol (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szövet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

színárnyalat

főnév
  • tónus, színezet

spártai

melléknév
  • edzett, kemény, szigorú, mértékletes, szerzetesi, aszkétikus, önmegtartóztató, igénytelen, aszketikus (idegen), puritán, egyszerű

síléc

főnév
  • sí, sítalp, léc, deszka (bizalmas)

rekamié

főnév
  • kanapé, fotelágy, dívány, heverő, pamlag, szófa (régies)

szomorú

melléknév
  • bánatos, búbánatos, szomorodott, bús (választékos), szomorkás, levert, letört, lehangolt, csüggedt, lógó orrú, fancsali, savanyú, mélabús, melankolikus, mísz (bizalmas), búskomor, komor, nyomott, rosszkedvű, kedvetlen, kedveszegett, deprimált, depressziós, elkámpicsorodott (szleng), elkenődött (szleng), lelombozódott (szleng) Sz: a földet szántja az orra; bal lábbal kelt fel; bús, mint ki hat ökrét vesztette; bús, mint a kotló tyúk; búslakodik, mint a kereketörött paraszt; búsul, mint a föltekert ménló; búsul, mint a cigány Szent Mihály napján; búsul, mint kinek hat ökrét szekeréből ellopták; búsul, mint az elrugdosott ménló; el van keseredve, mint a liptai túró; leszegett a nyaka; meghasad a szíve; nem tud hová lenni bújában; olyan jó kedve van, mint a szegbe akasztott nyúlnak; olyan, mint a szárnyaszegett lúd; olyan, mint a pénteki menyasszony; olyan, mint akinek az orra vére folyik; olyan, mint akinek apját, anyját megölték; savanyú pofát vág; sír benne a lélek; sír előtte minden; száraz ágon ül; úgy áll a szája, mint a tót kalendárium; úgy áll a szája, mint szüret után a kunyhó; úgy áll a szája, mint akinek kenderföld nem jutott
  • borult, borús, borongós
  • elszomorító, lehangoló, lesújtó, leverő, fájó, fájdalmas, szívet tépő, szívbe markoló, reménytelen, sivár, gyászos, zord
  • keserves

tavirózsa

főnév
  • vízililiom, tündérrózsa, vízitök (tájnyelvi)
  • lótusz

pihen

ige
  • ledől, hűsöl, fekszik, hever, alszik, pauzál (régies), sziesztázik (bizalmas), ejtőzik, rostokol, pihenőt tart, lazít, lustálkodik, javádzik (tájnyelvi), szusszan (tájnyelvi), pamlagol (tájnyelvi)
  • kikapcsolódik, üdül, szórakozik
  • nyugszik

pedálozik

ige
  • kerékpározik, kerekezik (bizalmas), biciklizik (bizalmas), bringázik (bizalmas), nyomja a pedált, teker, tapos (bizalmas)
  • (szleng): igyekszik, törekszik, gazsulál (szleng), hajt (bizalmas), törleszkedik, dörgölődzik, helyezkedik (bizalmas), dörgölőzik, nyal (durva), nyalizik (bizalmas), könyököl (szleng)

megszáll

ige
  • elfoglal, bevesz, bekerít, birtokba vesz, meghódít, leigáz, okkupál (régies)
  • elözönöl, ellep
  • hatalmába ejt, hatalmába kerít, beleköltözik(valamiről)
  • elhelyezkedik, meghál, megalszik, megállapodik (régies), megtelepedik, megtelepszik, felüti tanyáját, tábort üt, tartózkodik, dekkol (szleng), meghúzódik, bevackol (bizalmas), befészkeli magát, időzik, tanyázik, hajlékra talál, meghúzza magát, betér (valahova)
  • (tájnyelvi): alászáll, megülepedik, megülepszik, leapad

póráz

főnév
  • ebszíj, kutyaszíj, jártatószalag, járszalag
  • béklyó, gúzs

telefonkagyló

főnév
  • kagyló, hallgató, kézi beszélő

torokgyulladás

főnév
  • angina (szaknyelvi), toroklob (szaknyelvi), torokgyuszi (szleng)

hivatalos

melléknév
  • hivatali, szolgálati, hatósági, irodai, szervezeti, adminisztrációs, apparátusi (idegen)
  • formális, bürokratikus(bizalmas)
  • hiteles, szabályos, törvényes, illetékes, legális, engedélyezett, mértékadó, irányadó, szabványos, kötelező, előírásos, megszabott
  • kimért, szertartásos, merev, hűvös, pedáns, korrekt, pontos, precíz, akkurátus, alapos
  • (valahová): meghívott, idézett, citált (idegen), invitált (idegen), elvárt

zavaros

melléknév
  • üledékes, iszapos, sáros, piszkos, szennyes, felkavart, letisztulatlan, ülepedetlen (régies), zákányos (tájnyelvi)
  • seprős, törött, megtört
  • bonyolult, komplikált
  • áttekinthetetlen, összekuszált, összekuszálódott, tisztázatlan, rendezetlen, összevissza, bizonytalan, zagyva, zűrös, zűrzavaros, érthetetlen, magyarázatra szoruló, kusza, zilált, konfúzus (régies), obskúrus (régies)
  • kavargó, gomolygó
  • homályos, ködös, elmosódott, pontatlan, vitatható
  • összefüggéstelen, inkoherens (szaknyelvi), logikátlan, illogikus, széteső, csapongó
  • fejetlen, feje tetején álló, kaotikus (választékos), anarchikus, háborgó
  • zaklatott, békétlen
  • felületes, hebehurgya, bizonytalan, ingatag, kapkodó

válogatott

melléknév
  • legjobb, legkiválóbb, elsőrendű, legértékesebb, jeles, derék, kitűnő, választékos, előkelő, exkluzív, elit, finom, különleges, kijelölt, elsőrangú
  • kiszemelt, tiszta
  • kikeresett, kiválasztott

szövődmény

főnév
  • komplikáció

szigony

főnév
  • halászvilla (régies)

tanulékony

melléknév
  • tanítható, képezhető, formálható, alakítható, idomítható, megszelídíthető, irányítható
  • fogékony, jó eszű, okos, értelmes, intelligens, készséges, docilis (régies)

vajda

főnév
  • fejedelem, vezér, hadvezér, vojvoda (idegen), hoszpodár (régies)

szürcsöl

ige
  • iszik, lefetyel, kortyol, hörpöl, szörpöl (régies)

stúdió

főnév
  • adóterem, közvetítőszoba
  • műterem
  • műhely

társadalom

főnév
  • közösség, polgárzat (régies), szocietás (régies)
  • (bizalmas): lakosság

vallás

főnév
  • hit, religio (régies), meggyőződés, hitvallás, krédó (választékos), konfesszió (idegen)
  • felekezet, vallásfelekezet, hitfelekezet (régies)
  • vallási közösség
  • vallástan
  • (régies): vallomás, tanúságtétel, kinyilatkozás, kijelentés