rettentő szinonimái

melléknév
  • rettenetes, borzalmas, borzasztó
  • iszonyú, szörnyű, irtózatos, förtelmes, mérhetetlen, hatalmas, roppant, óriási, horribilis
  • irtó, hallatlan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

marcangol

ige
  • mar, tép, szaggat, melleszt (tájnyelvi), martat (tájnyelvi)
  • (választékos): mar, mardos, furdal, kínoz, emészt, gyötör, esz, rág, tépdes

rikácsol

ige
  • kiabál, kiáltoz, rikoltozik, ordít, ordibál, károg, harsog, üvölt, üvöltözik, kajdácsol (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a rettentő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ráun

ige
  • megun, beleun, megelégel, betelik (valamivel), megcsömörlik, unomban hagy

pattogzik

ige
  • leválik, lepereg, leporlik, lemállik, töredezik

papramorgó

főnév
  • (tréfás): pálinka, gatyaszaggató (szleng), fagyálló (szleng), szíverősítő (bizalmas), snapsz, tüzes víz (tréfás), vadvíz (tréfás), kurucvíz (régies), tütü (szleng), pia (szleng), kredenciális (régies)

ólmos

melléknév
  • szürke, álmosító, ködös, nyomasztó
  • nehéz, súlyos

rendkívüli

melléknév
  • szokatlan, kivételes, rendhagyó, extra, extrém, fantasztikus, hallatlan, szenzációs (bizalmas), különleges, különös, páratlan, elsőrangú, egyedülálló, csodás, eget verő, kimagasló, kiemelkedő, párját ritkító, oltári (szleng), excepcionális (idegen), extraordinárius (idegen), roppantott (tájnyelvi)
  • váratlan, nem várt

semmitmondó

melléknév
  • üres, tartalmatlan, jellegtelen, átlagos, kifejezéstelen, sivár, szegény, szürke
  • sablonos, szokványos, konvencionális, elkoptatott, elcsépelt, érdektelen, közhelyszerű, lapos
  • jelentéktelen, hiábavaló, haszontalan, értéktelen

nádas

főnév
  • ingovány, mocsár, láp, turján (tájnyelvi), nádló (tájnyelvi), bringó (tájnyelvi), cseret (tájnyelvi)

mulasztás

főnév
  • hanyagság, gondatlanság, hiba, vétek, vétség, nemtörődömség
  • hiányzás, távollét, távolmaradás, abszencia (régies)

kulcsol

ige
  • átfog, átfon, átölel, átnyalábol
  • összetesz, összekulcsol

nekiugrik

ige
  • nekitámad, nekirohan, nekiesik, ráveti magát, rátámad, rámászik (a képére) (szleng), belegyalogol (szleng), torkának ugrik

sirat

ige
  • gyászol, elsirat, siratgat, siratoz (régies)
  • búcsúztat, emleget, felidéz
  • sajnál, fájlal, bánkódik, búsul, szomorkodik, kesereg, keserül (régies), megbán

szalonnás

melléknév
  • zsíros, hájas, faggyas, kövér, elzsírosodott
  • ragacsos, keletlen, nyúlós, sületlen, szappanos, tippanós (tájnyelvi), záklyás (tájnyelvi), bodagos (tájnyelvi), ragasztos (tájnyelvi), csirizes, tésztás

fokmérő

főnév
  • értékmérő, fokoló (tájnyelvi)

tömörülés

ige
  • csoportosulás, csoport, szervezet
  • tömb
  • front

takarmánylucerna

főnév
  • burgundiszéna, francialóhere

réveteg

melléknév
  • révedező, méla, mélázó, merengő, tétovázó, tétova, álmatag, álmodozó, ábrándos, ábrándozó, révült, holdkóros (bizalmas)

ráragad

ige
  • rátapad, hozzáragad, odaragad, felragad
  • átterjed, átragad
  • (gúnynév): rajtamarad, rajtaragad

sajog

ige
  • fáj, lüktet, hasogat, ég, éget, zsibong (tájnyelvi), zsiborog (tájnyelvi), bizsereg (tájnyelvi)
  • (régies): csillog, ragyog, fénylik

szülő I.

melléknév
  • vajúdó, szenvedő, kínlódó
  • létrehozó, megalkotó, megteremtő
  • elkészítő, megcsináló
  • előidéző, okozó

rogy

ige
  • roskad, dől, esik, csuklik, omlik
  • rogyad (régies)

pénzeszsák

főnév
  • milliomos, tőkepénzes

savanyúság

főnév
  • savanyú (bizalmas), csalamádé, gezemice (tájnyelvi)
  • kedvetlenség, rosszkedv

tájszólás

főnév
  • nyelvjárás, dialektus (szaknyelvi), tájnyelv, népnyelv