parttalan szinonimái

melléknév
  • végeláthatatlan, végtelen, határtalan
  • terjengős, hosszadalmas, se vége, se hossza

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

császárgalóca

főnév
  • császárgomba, úrgomba

csavaros

melléknév
  • tekervényes, tekergős, kanyargó, kanyargós, csigavonalú, kagylódad (régies), kacskaringós, facsaratos (tájnyelvi)
  • furfangos, fortélyos, ravasz, körmönfont, csalafinta, nyakatekert, agyafúrt, fondorlatos, cseles, facsintos (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a parttalan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ösztön

főnév
  • instinktus (idegen)
  • indíttatás, késztetés, motiváció
  • sugallat, sejtelem, sejtés, megérzés, intuíció, spuri (szleng)
  • (régies): ösztönzés, ösztönző erő
  • (tájnyelvi): ösztöke, karó, pálca

nyilvánvaló

melléknév
  • magától értetődő, kétségtelen, kézenfekvő, kézzelfogható, szembetűnő, szembeötlő, szembeszökő, látni való, szemmel látható, tagadhatatlan, vitathatatlan, elvitathatatlan, leplezetlen, köztudomású, egyértelmű, bizonyos, világos, természetes, evidens Sz: a vak is láthatja; tiszta sor; világos, mint a nap

névutó

főnév
  • posztpozíció (szaknyelvi)

minap

határozószó
  • nemrég, nemrégiben, múltkor, tegnap, minapságban (tájnyelvi), minapában, a napokban

parádézik

ige
  • páváskodik, díszeleg, tetszeleg, hivalkodik, illeg-billeg, mutogatja magát, illegeti magát (bizalmas), feszít (bizalmas), dülleszt (pejoratív), flancol (szleng), fényeleg (régies)
  • ceremóniázik, piperézkedik (régies)

poszméh

főnév
  • dongó, döngő (tájnyelvi)

megítélés

főnév
  • értékelés, vélemény, vélekedés, elbírálás, bírálat, ítélet, adjudikáció (idegen), meggyőződés, meglátás, felfogás, belátás, kritika, minősítés

megfélemlít

ige
  • eliszonyít, megijeszt, elijeszt, elriaszt, rettent, félelembe ejt, elrémít, intimidál (idegen), elborzaszt, megbénít, terrorizál, rettegésben tart, rémít

kikapcsolódás

főnév
  • szórakozás, pihenés, mulatság, időtöltés, felfrissülés, felüdülés

megpukkad

ige
  • szétszakad, szétreped, felrobban, elpattan, megreped
  • szétrobban (bizalmas), zabos lesz (szleng), mérges lesz, eleszi a méreg, szétveti a feszültség, megszakad, begőzöl (bizalmas)

profi

főnév, melléknév
  • hivatásos, szakmabeli, professzionista
  • szakszerű, szakképzett, professzionális, gyakorlott, tapasztalt, mesteri, jártas (valamiben)
  • kitűnő, nagyszerű, kimagasló, menő (szleng), nagymenő (szleng), császár (szleng), bajnok (szleng)

reménykedik

ige
  • remél, reménységet táplál, ringatja magát (valamiben), bízik, bizakodik, vár, hisz, óhajt
  • áltatja magát, hitegeti magát
  • (régies): rimánkodik, eseng (választékos), könyörög

etika

főnév
  • erkölcstan, erkölcsfilozófia, morálfilozófia

szög1

főnév
  • szeg, stift, szegecs

susog

ige
  • suttog, súg, rebeg, pusmog, sugdos, fülbe súg, sziszeg, seppeg (tájnyelvi)
  • zúg, zizeg, zörög

pást

főnév
  • (szaknyelvi): (vívásban) küzdőtér, plans (idegen)
  • (tájnyelvi): pázsit, fű, legelő, rást (tájnyelvi), gyepszőnyeg

összetöpörödik

ige
  • megtöpped (tájnyelvi), zsugorodik, összeaszik, aszalódik, összemegy, összesápad (tájnyelvi), megcsüpörödik (tájnyelvi)

piszkál

ige
  • szurkál, bökdös, bököd, birizgál (bizalmas), bizgat (tájnyelvi), babirkál (tájnyelvi), szurkapiszkál, pitiszkál (tájnyelvi), piszterkál (tájnyelvi), babrál, döfköd
  • kotor, turkál, vájkál
  • szít
  • szekál (bizalmas), gyötör, háborgat, ingerel, zargat, abajgat, bizgerál (tájnyelvi), bánt, piszkálódik, cseszeget (durva), szekíroz, hergel, vegzál, macerál (bizalmas), bosszant, molesztál, nyaggat, buzerál (szleng)
  • vizsgál, tanulmányoz, feszeget

sportszerű

melléknév
  • korrekt, kifogástalan, tisztességes, becsületes, méltányos, etikus, fair (idegen), rendes(idegen)

példátlan

melléknév
  • egyedülálló, ritka, kivételes, egyedi, egyszeri, egyetlen, páratlan, példa nélkül álló, utolérhetetlen, különleges, felülmúlhatatlan, rendkívüli, utánozhatatlan Sz: párját ritkítja; nincs hozzá fogható; egyedüli a maga nemében
  • szörnyű, elképesztő, hallatlan, arcátlan

nyugtalankodik

ige
  • fészkelődik, mozgolódik, hánykolódik, izeg-mozog, sürög-forog, mocorog, bozsorog (tájnyelvi), fancsalog (tájnyelvi), rühelődik (tájnyelvi), fonyolódik (tájnyelvi), feszeleg (tájnyelvi)
  • aggódik, aggodalmaskodik, aggályoskodik, idegeskedik, tépelődik, szorong, izgul, gyötrődik, emészti magát, eszi magát, zsabrádik (tájnyelvi)
  • forrong, lázong, mozgolódik

polgárháború

főnév
  • belháború, belharc, belviszály, belvillongás, testvérháború

súlydobó

főnév
  • súlylökő (szaknyelvi), súlyvető