megtermett szinonimái

melléknév
  • termetes, derék, szép szál, tagbaszakadt, erős, daliás, szálas (régies), húsosfazék (tájnyelvi), keménykötésű, robusztus, jókora, markos, nagydarab, testes, drabális (bizalmas), behemót (bizalmas), mahomet (régies), öles termetű, deltás (bizalmas), vállas (bizalmas), kajakos (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

repülőszerencsétlens

főnév
  • légi katasztrófa

pozitív

melléknév
  • valóságos, tényleges, adatszerű, konkrét, tárgyi, valódi, kézzelfogható
  • helyes, jó, értékes, előrevivő, előremutató
  • igenlő, megerősítő, igazoló, helybenhagyó, támogató
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megtermett szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megmarkol

ige
  • megfog, megragad, megszorít, elkap, kézbe vesz, megmarékol (tájnyelvi)
  • nyakon csíp, fülön fog, megszerez

litográfia

főnév
  • kőnyomás, kőnyomat, kőnyomtatás, kőrajz, kőmetszet, kőmetszvény (régies)

les1

ige
  • néz, figyel, leselkedik, bámul, kémlel, kukucskál, vizslat, kukkol, skubizik (szleng), stíröl
  • puskázik (szleng)
  • (valamit): vár, remél, óhajt, vágyik (valamire)

közread

ige
  • kiad, közöl, leközöl, publikál, nyilvánosságra hoz, megjelentet, közzétesz, közrebocsát, kihoz (bizalmas)

megsértés

főnév
  • megsebezés, felhorzsolás
  • vétség, botlás, áthágás, megszegés, túllépés
  • megalázás, lepiszkolás, becsmérlés, rágalmazás, arculcsapás, inzultus

minőségű

melléknév
  • kiképzésű, alkatú

zúgó II.

főnév
  • vízesés, zuhogó, zuhatag, sellő (tájnyelvi), sió (régies), bugyogó (régies), katarakta (régies)
  • (tájnyelvi): zsilip

kitagad

ige
  • kitilt, kizár (örökségből), kirekeszt, kitúr, kiszorít, kiforgat, kisemmiz, megfoszt (valamitől), kiátkoz
  • kiűz, kikerget, kiközösít, száműz, számkivet, kilök, megvet (régies)

kiplakátoz

ige
  • közzétesz, kiragaszt
  • meghirdet

hátradől

ige
  • hátrahanyatlik, hátrahajol, hanyatt fekszik

koholmány

főnév
  • valótlanság, kitalálás, kitaláció, kiagyalás, fikció, költemény, elmeszülemény, kacsa, agyrém, hamisság, humbug (bizalmas), hazugság, rágalom, inszinuáció (választékos), ráfogás

mór

melléknév, főnév
  • szaracén (régies), szerecsen (régies), berber, arab

nemcsak

határozószó
  • nem csupán, nem egyedül, nem kizárólag

cserebogár

főnév
  • cserebüly (régies), csajva (tájnyelvi), gazsó (tájnyelvi), gorzs (tájnyelvi), bók (tájnyelvi), csenderi (tájnyelvi), csibók (tájnyelvi), csarabejszli (tájnyelvi)

presztízs

főnév
  • tekintély, hírnév, (erkölcsi) befolyás, nagyrabecsülés, nimbusz

összeegyeztethető

melléknév
  • kompatíbilis (idegen), összeférő, összeillő, egybehangzó, megegyező, egybevágó, harmonizáló (idegen)(idegen)

megtisztel

ige
  • szerencséltet (régies), meglátogat, süvegel (régies), megural (régies), megemberel (tájnyelvi), tiszteleg, ünnepel, magasztal, éltet, éljenez
  • kitüntet
  • (szépítően): beszennyez

megközelíthető

melléknév
  • elérhető, hozzáférhető, megszerezhető, közeli, rendelkezésre álló
  • barátságos, kedves, nyájas, melegszívű, szívélyes, jóakaratú, joviális, közvetlen, nyílt, fesztelen, atyafiságos (régies)

mérséklet

főnév
  • önmegfegyelmezés, önmegtartóztatás, önmérséklet, mértékletesség, moderáció (idegen), temperáció (idegen), mérték, szerénység, igénytelenség, egyszerűség, önuralom, absztinencia (választékos), mértéktartás, önfegyelmezés, józanság, higgadtság, kimértség, megfontoltság

őrködik

ige
  • csőszködik, vigyáz, őrt áll, felügyel, ügyel, vigilál (idegen), silbakol (régies), strázsál, virraszt, figyel, szemmel tart, szobroz (szleng), falaz (szleng), gyertyáz (szleng)
  • ápol, gondoz, törődik

méhkaparás

főnév
  • abortusz, művi vetélés, küret (szaknyelvi), kaparás (bizalmas), terhességmegszakítás, abrázió (szaknyelvi), magzatelhajtás

löveg

főnév
  • ágyú, pattantyú (régies)

miért II.

főnév
  • ok
  • cél, értelem, talány

összebeszél

ige
  • megállapodik, megegyezik, összeesküszik, intrikál, szövetkezik, összejátszik, konspirál (idegen), összetanakodik (tájnyelvi)
  • összehadar, összehabar, összehord, összefecseg, összehantál, összehadovál, összezagyvál, elkalandozik, összekalatyol (régies), rizsázik (szleng)