lázadozik szinonimái

ige
  • (valami ellen): lázong, forrong, zúgolódik, háborog, ellenkezik, elégedetlenkedik, zavarog, rebellál (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ujjas

főnév
  • kabát, kiskabát, dolmány, zakó, kitli (tájnyelvi), bujka (tájnyelvi), zubbony, zeke (tájnyelvi), ködmön
  • rékli

kivonás

főnév
  • visszarendelés, visszahívás, visszavonás, elvezényelés
  • kiválasztás, kinyerés, előállítás, kioldás
  • kisebbítés, elvétel, csökkentés, szubtrakció (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lázadozik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kupak

főnév
  • fedél, sapka, bura, zárósapka, kapszli (régies), fedő (tájnyelvi)

kitép

ige
  • kiránt, kihúz, kiszed, kiszakít, kiszaggat
  • kivesz, kiragad
  • kiirt, kiöl, kitöröl

kipenderít

ige
  • kiperdít, megperdít, megforgat
  • kidob, kihajít, kitesz, kivág, kirak, kivet, kilök, kiceférít (tájnyelvi), kiheppent (tájnyelvi), kikarít (tájnyelvi), kisöndörít (tájnyelvi), kiutasít, kiűz, kikerget, kiebrudal, kitúr, kicsap, kirúg, kitaszít, kizár, kitilt
  • eltávolít, elbocsát, felmond, felment, meneszt, kipaterol (bizalmas)

kelt, költ

ige
  • ébreszt, felkelt, felébreszt, felzavar, felráz, felver, felriaszt, kiugraszt az ágyból
  • előidéz, okoz, fakaszt, támaszt, indít, gerjeszt, szít, gyújt, kivált, eredményez
  • kelt, kotlik, tojásokon ül, fiadzik, fészkel, kikotol (tájnyelvi)

lakóhely

főnév
  • lakhely, domicilium (régies)
  • cím, lakcím
  • lakás, otthon, ház, szállás, hajlék, lak, kégli (szleng), rezidencia (idegen)

levert

melléknév
  • letört, megtört, nyomott, szárnyaszegett, kedveszegett, kedvét vesztett, elkedvetlenedett, melankolikus, búvalbélelt (tréfás), csüggedt, elkenődött, elcsüggedt, reményvesztett, depressziós, deprimált
  • spleenes (régies), letargikus, rezignált, desperált (idegen)
  • lehangolt, szomorú, apatikus, életunt, egykedvű, rosszkedvű, bánatos, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi), lelombozódott (szleng), elkeskenyedett (szleng)(szleng)

tusakodik

ige
  • (régies): tusáz, küzd, viaskodik, verekedik, harcol, hadakozik, csatázik
  • vívódik, töpreng, töprenkedik, tépelődik, tanakodik

írómappa

főnév
  • mappa, dosszié, iratgyűjtő, iratrendező

indok

főnév
  • indítóok, ok, észok, indíték, mozgatóerő, mozgatórugó, motiváció, motívum, alap
  • megokolás, magyarázat, érv, ürügy

fesztelen

melléknév
  • közvetlen, felszabadult, felengedett, feloldódott, oldott, könnyed, kötetlen (beszélgetés), mesterkéletlen, keresetlen, természetes, bizalmas, családias, otthonos, otthonias, flott (bizalmas)

javítóműhely

főnév
  • szerelőműhely, szerviz

lótusz

főnév
  • tündérrózsa, tavirózsa, vízililiom, vízitök (tájnyelvi)

megbuggyan

ige
  • megerjed, megromlik, megsavanyodik
  • (szleng): megbolondul, meghibban
  • (tájnyelvi): elérzékenyül

bárki

névmás
  • akárki, valaki, mindenki, ki-ki, akárkicsoda, boldog-boldogtalan

nyitja

főnév
  • (valaminek): megfejtés, megoldás, kulcs, fortély, titok, vezérfonal, fogás, trükk

mező

főnév
  • mezőség, rét, kaszáló, legelő, pusztaság, határ, síkság, róna, ugar, rétség, szérű, cárina (tájnyelvi)
  • szántóföld, tábla, tarló
  • színtér, csatatér, csatahely
  • pajzsmező, mezőny (régies)
  • erőtér

lazsál

ige
  • tétlenkedik, henyél, lóg (bizalmas), lebzsel, lustálkodik, lóg (bizalmas), lopja a napot, lógatja a lábát, bliccel (bizalmas), sumákol (szleng), amerikázik, tökölődik (durva), mereszti a seggét (durva)

kuki

főnév
  • hímvessző, pénisz (szaknyelvi), nemzőszerv, fallosz (szaknyelvi), fütyi (bizalmas), fütyülő (bizalmas), fütykös (bizalmas), kukac (bizalmas), bögyörő (tájnyelvi), bille (tájnyelvi), szerszám (szleng), műszer (szleng), pöcs (durva), fasz (durva), farok (bizalmas), karó (szleng), dákó (szleng), lányfúró (tájnyelvi), komagyűjtő (tájnyelvi), csök (tájnyelvi)

lényeg

főnév
  • állag (régies), szubsztancia (szaknyelvi), esszencia (idegen), értelem, érdemi rész, fődolog
  • foglalat, sűrítmény, szinopszis, summa (bizalmas), rezümé
  • veleje, magva, párlata, kvintesszenciája, fácitja (régies)
  • (szleng): pénz, dohány (szleng), dudva (szleng), guba (szleng), korpa (szleng), lé (szleng), lóvé (szleng), steksz (szleng), suska (szleng), zsozsó (szleng), mani (szleng)

merít

ige
  • mer, szed, kanalaz
  • kiemel, kivesz, felhúz
  • márt, áztat
  • alábuktat, megmerít, elsüllyeszt
  • (választékos): döf, szúr, bök, márt (választékos)
  • (valahonnan): átvesz, kap

legalsó

melléknév
  • legmélyebb, legalacsonyabb
  • legrosszabb, legkisebb, legutolsó
  • minimális

kivégzés

főnév
  • halálbüntetés, likvidálás, likvidáció

leszerepel

ige
  • felsül, leég (bizalmas), megbukik, levizsgázik (pejoratív), lebőg (bizalmas)

metronóm

főnév
  • ütemjelző, ütemmérő