kifúj szinonimái

ige
  • kilehel, kipiheg, kilélegzik, liheg, szuszog
  • (szél): kiszárít, érdessé tesz
  • (szleng): meghiúsul, dugába dől, kipurcan (bizalmas)
  • (kifújja magát): megpihen, lazít (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sompolyog

ige
  • somfordál, oldalog, settenkedik, oson, sullong (tájnyelvi), somporgyál (tájnyelvi)
  • (régies): beoson, belopózik, belopódzik

üvegcse

főnév
  • üvegecske, ampulla, fiola, flakon
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kifúj szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kétely

főnév
  • kétség, aggály, szkepszis (idegen), skrupulus, gyanú, gyanúper, bizonytalanság, habozás, tétovázás, kétkedés, tamáskodás, kételkedés
  • hitetlenkedés, bizalmatlanság

jakobinus

főnév, melléknév
  • vörössapkás, vörössipkás (régies)
  • radikális

írásbeli I.

melléknév
  • írott, írásos, leírt

hisz

ige
  • (igaznak) elfogad, igaznak tart
  • hitelt ad (valaminek)
  • vél, gondol, gyanít, feltételez, tart, arányoz (tájnyelvi)
  • vélekedik
  • bizakodik, reménykedik, bízik, remél

kicsíp

ige
  • kitép, kiszakít
  • felcsíp, kimar
  • (tájnyelvi): kifog (valakin)
  • (kicsípi magát): kirittyenti magát (szleng), kicsinosítja magát, felcicomázza magát, kiöltözik, kiöltözködik, ünneplőbe vágja magát, kinyalja magát, díszbe öltözik, díszt ölt, kikeni-feni magát, felpiperészi magát, kicsípekedik (tájnyelvi)

kiváltság

főnév
  • előjog, privilégium, prerogatíva (szaknyelvi), kedvezmény, szabadság, benefícium (régies), mentesség

szolgálat

főnév
  • hivatal, állás, munkakör, szolgálattétel, alkalmazás, pálya, hivatás
  • ügyelet, inspekció (idegen), szoli (szleng)
  • szívesség, segítség, jótett, jótétemény, kedveskedés

hagyományos

melléknév
  • szokásos, szokványos, megszokott, tradicionális, konvencionális, ősi, beidegződött, bevett, általános, ismert, elfogadott

gyöngyike

főnév
  • gyöngyöcske, kékgyöngyvirág

eltapos

ige
  • letapos, széttapos, eltipor, legázol, elgázol, elnyom (régies), elnyomdos (régies), eltapod (tájnyelvi), eltapicskál (tájnyelvi)
  • (felkelést): elfojt, elnyom, lever, eltipor (választékos)

hancúroz, hancúrozik

ige
  • rajcsúroz (bizalmas), viháncol (pejoratív), hancúzik (tájnyelvi), ciherézik (tájnyelvi), dancol (tájnyelvi), hendebundázik (tájnyelvi)
  • pajzánkodik (bizalmas), pajkoskodik (bizalmas), dévajkodik, hempereg, kutyálkodik, ebelkedik (tájnyelvi)

kofa

főnév
  • árus, kereskedő

következtet

ige
  • kitalál, kimutat, okoskodik, gondol, konkludál (idegen), eredményre jut, levezet, megállapít

megokol

ige
  • okát adja, okadatol, bizonyít, érvel, argumentál (szaknyelvi)
  • megindokol, megmagyaráz, megértet
  • igazol, motivál

lezüllik

ige
  • elzüllik, lesüllyed, lecsúszik, lealacsonyodik, lealjasodik Sz: elmerül a fertőben

kigolyóz

ige
  • kitúr (valakit valahonnan), kifúr (valakit valahonnan) (bizalmas), kiszorít, megbuktat, megsemmisít, kiüt
  • kiközösít, kizár, kirekeszt, mellőz, semmibe vesz, exkommunikál (idegen)

késel

ige
  • szurkál, megszúr, bicskol (tájnyelvi)

kísérletképpen

határozószó
  • próbaképpen

letargikus

melléknév
  • fásult, közönyös, közömbös, érdektelen, érzéketlen, kedvetlen, mísz, egykedvű, levert, rezignált, életunt, részvétlen, borongós, mélabús, búskomor, tompult, enervált, deprimált, apatikus, indolens (idegen), blazírt, depressziós, fád, spleenes (régies), fancsali

kikötőhely

főnév
  • kikötő, rév, révhely, révpart, hajórév, horgonyzóhely, kikötőváros, kikötőgát, rakodópart, rakpart, móló, dokk

jegyes2

melléknév
  • (régies): megbélyegzett, bélyeges (régies), megkülönböztetett, megjelölt
  • (tájnyelvi): büntetett előéletű

kitakarítatlan

melléknév
  • rendetlen, mocskos, piszkos

levesestányér

főnév
  • mélytányér