kibányász szinonimái

ige
  • kitermel, kiaknáz, fejt, (bányát) művel
  • (bizalmas): előkeres, előkotor, előszed

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vacakság

főnév
  • apróság, semmiség, csekélység, haszontalanság
  • vacak, kacat, limlom, lom, bóvli, hitványság, szemét, selejt
  • silányság, értéktelenség

locspocs

főnév
  • lucsok, sár, latyak, dágvány, dagonya, csatak (tájnyelvi), csér (tájnyelvi), kanista (tájnyelvi), littylotty (tájnyelvi)
  • (jelzőként): sáros, esős, lucskos, vizes, nedves, csatakos, latyakos, lustos (tájnyelvi), kastos (tájnyelvi), taknyos (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kibányász szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

képző I.

melléknév
  • kialakító, formáló

irón

főnév
  • ceruza, plajbász (bizalmas), íróvessző (régies)
  • ónrudacska, ón

improduktív

melléknév
  • terméketlen, meddő
  • eredménytelen, haszontalan, hiábavaló, nem jövedelmező

here1

főnév
  • orchis (szaknyelvi), testis (szaknyelvi), hím ivarmirigy (szaknyelvi), bizsu (tréfás), golyó (bizalmas), tojás (bizalmas), mony (tájnyelvi), mogyoró (szleng), zacskó (szleng), tök (durva), tökgolyó (régies)

kétséges

melléknév
  • bizonytalan, kérdéses, vitatható, megkérdőjelezhető, problematikus, valószínűtlen, határozatlan, rejtélyes, talányos, misztikus, homályos, ingatag, reménytelen
  • kétértelmű, félreérthető
  • gyanús, kétes, dubiózus (idegen), kétségbevonható, vitatott, polemikus

kismama

főnév
  • állapotos, terhes, várandós, viselős, kisanya (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): mostohaanya

szimulál

ige
  • tettet, színlel, mímel, alakoskodik, tetteti magát, megjátssza magát, színészkedik

gyönyörködik

ige
  • élvez, csodál, bámul, betelik (valamivel), nem tud betelni vele, tetszeleg, hizlalja a szemét, legelteti a szemét (valakin, valamin), gusztál (régies), örömét leli

gyámhatóság

ige
  • gyámügy (bizalmas), árvaszék

előzékeny

melléknév
  • udvarias, figyelmes, készséges, szíves, szívélyes, barátságos, jóindulatú, szolgálatkész, segítőkész, lekötelező, kedves, segítő, gavallér, gyöngéd, gáláns, nagyvonalú, alkalmazkodó, illemtudó, kuláns (régies)

hajol

ige
  • hajlik, dől, meghajol, görbed, görbül, kanyarul, támaszkodik, simul, borul, görnyed, bakik (tájnyelvi), konyul, ível
  • kész (valamire), hajlandó (valamire), kapható (valamire), fogékony (valamire)

kitudódik

ige
  • kiderül, nyilvánosságra jut, fény derül (valamire), napfényre kerül, kipattan, kirobban, kisül, kiszivárog, lelepleződik, felfedődik Sz: a sült tyúk is kikaparja; kisül, mint az órás kecskéje; még a ballangó is kifújja

könnyűvérű

melléknév
  • könnyelmű, csapodár, hűtlenkedő, tisztességtelen, erkölcstelen, feslett, kicsapongó, élvhajhászó, laza erkölcsű
  • romlott, szabados, kikapós, léha, frivol, kacér, dévaj, ledér, céda, csalfa, csélcsap, panka (régies), cafka (szleng), rosszféle (tájnyelvi), könnyű

megjósol

ige
  • megjövendöl, prognosztizál, megmond, jövendőt mond, előrevet, kártyát vet, kivet, elémond (tájnyelvi), anticipál (idegen)
  • kikövetkeztet, sejt, megsejdít, megérez, kiokoskodik
  • jelez

lerí

ige
  • (valakiről valami): meglátszik, lesír, árulkodik, ordít

kibocsát

ige
  • kienged, kiereszt, elbocsát, elereszt
  • áraszt, lövell, sugároz, okád, zúdít, szór, hint, kilehel
  • kiad, terjeszt, lanszíroz (idegen)
  • forgalomba hoz, kihoz (bizalmas), nyilvánosságra hoz, közönségessé tesz (régies)

kényúr

főnév
  • zsarnok, despota, tirannus (régies), diktátor, autokrata, önkényúr, kiskirály

kimerült

melléknév
  • kifáradt, elgyengült, elerőtlenedett, erőtlen, összetört, elcsigázott, holtfáradt, hullafáradt, dögfáradt, megviselt, elbágyadt, elesett, eltompult, lankadt, lenyúzott, kikészült (szleng), maccs (idegen), tropa (szleng), agyonstrapált (bizalmas), lerobbant (szleng), kipurcant (szleng), csikasz (tájnyelvi), kajlott (tájnyelvi), se holt, se eleven
  • kihasznált, kiaknázott, kimerített, kitermelt, kiürült

lelkiismeret

főnév
  • lélek, kisbíró (régies)

kifárad

ige
  • elfárad, kimerül, kidöglik (durva), kikészül, elgyöngül, eltörődik, összetörik, kitikkad (tájnyelvi), kiáll
  • kimegy, kijön
  • elkopik, elhasználódik

ítélet

főnév
  • döntés, határozat, verdikt (régies)
  • rendelkezés, végzés, törvénytétel, szentencia (régies), judícium (régies), döntvény (régies)
  • vélemény, nézet, meglátás, gondolat, megítélés, meggyőződés
  • (szaknyelvi): állítás, mondat, nyilatkozat, propozíció (idegen)
  • (szaknyelvi): ítéletnap, utolsó ítélet, végítélet, büntetés, bírságnap (régies), dies irae (idegen)
  • (régies): ítélkezés, bíráskodás, igazságtétel
  • (tájnyelvi): ítéletidő, vihar

kipusztít

ige
  • elpusztít, kiirt, megszüntet, felszámol, eltávolít, megsemmisít, tönkretesz, összezúz, végez (valamivel), lemészárol, legyilkol, leöldös, exterminál (idegen), exstirpál (idegen), kiemészt (tájnyelvi), kitirhít (tájnyelvi)

lépés

főnév
  • lépte (valakinek), járás
  • szakasz, ütem
  • tett, cselekedet, eljárás, gesztus
  • intézkedés