jólesik szinonimái

ige
  • ízlik
  • kellemes, tetszik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

háló I.

melléknév
  • alvó, megszálló

osztatlan

melléknév
  • csonkítatlan, csorbítatlan, hiánytalan, egy, egész, egységes, tagolatlan, ép, érintetlen, teljes, tökéletes
  • általános, egyhangú, egynemű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jólesik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ital

főnév
  • ivóvíz, innivaló, frissítő, üdítő, lé
  • alkohol, szesz, szeszes ital, itóka, toroköblítő (bizalmas), szíverősítő (bizalmas), tütü (bizalmas), drink (idegen), pia (szleng), tinta (szleng), fagyálló (szleng), gatyaszaggató (tájnyelvi), iszóka (tájnyelvi), papramorgó (tájnyelvi), motalkó (tájnyelvi)

hint

ige
  • szór, hullat, permetez, vet, dobál, szitál

héja

főnév
  • ölyv, galambászölyv, kánya (tájnyelvi), hejjő (tájnyelvi), hejjó (tájnyelvi), kerra (tájnyelvi), kurheja (tájnyelvi)

gyorsírás

főnév
  • sztenográfia (szaknyelvi)

jegyzetel

ige
  • kivonatol, kiír, kijegyez, észrevételez, annotál (szaknyelvi), lejegyez
  • céduláz

kendőz

ige
  • leplez, palástol, titkol, takargat, álcáz, rejteget
  • (régies): kendőzi magát, festi magát

strandol

ige
  • fürdik, úszkál, napozik
  • strandra jár

forró

melléknév
  • zubogó, forrásban levő, lobogó, fövő, párolgó, gőzölgő, heveteges (régies)
  • tüzes, izzó, égető, meleg, áthevült
  • kánikulai, trópusi, tropikus (szaknyelvi), délszaki, egzotikus, tűző, tikkasztó
  • heves, lángoló, bensőséges, áhítatos, indulatos, lobbanékony, vehemens, rajongó, lázban égő, parázs, odaadó, temperamentumos, eszeveszett, őrült
  • (tájnyelvi): lázas, belázasodott

fogazat

főnév
  • fogsor
  • csipkézet, csipkézés, fogazottság, fogazás, perforálás

egyrészt

határozószó
  • egyrészről, egyfelől, részint, részben, egyrészént (tájnyelvi)

fül

főnév
  • hallóérzék, hallószerv, hallműszer (régies), hallóka (régies, bizalmas), halló (bizalmas, tájnyelvi), legyező (szleng), lapát (szleng), vitorla (szleng)
  • hallás
  • fogó, fogantyú, fogató (régies)
  • nyél, markolat
  • akasztó
  • (szleng): besúgó, júdás, spicli, kagyló (szleng)

kereső II.

főnév
  • tárgymutató, névmutató, katalógus, jegyzék

kikötés

főnév
  • kipellengérezés, deresre húzás, közszemlére tétel
  • lehorgonyzás, horgonyvetés, partraszállás
  • feltétel, korlátozás, kívánság, követelés, megszorítás, fenntartás, záradék, toldalék, biztosíték, kiírás, kondíció (szaknyelvi), restrikció (szaknyelvi), klauzula (szaknyelvi), rezerváta, stipuláció (idegen)

lila I.

melléknév, főnév
  • kékeslila, ibolyalila, ibolyaszínű, viola, violaszínű, orgonalila, orgonaszínű, bíborlila, püspöklila, mályvaszín, mályvaszínű

középfedezet

főnév
  • centerhalf (régies)

jó nevű

melléknév
  • neves, híres, népszerű, kedvelt, keresett, tisztes, közismert, elismert

ismertetőjel

főnév
  • ismertetőjegy, megkülönböztető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, specialitás, karakterisztikum (idegen), anyajegy, stigma
  • embléma, logo

karperec

főnév
  • karkötő, karcsat (régies), karszorító (régies), karlánc, kargyűrű, kösöntyű (régies, választékos), bracelet (régies), brazléta (tájnyelvi)
  • (szleng): bilincs, mancsova (régies)

kötelezettség

főnév
  • kötelesség, feladat, felelősség, kötöttség, obligó (régies), kötelem (régies), tennivaló, követelmény

kádár

főnév
  • bodnár, pintér (régies), hordócsináló (régies), hordógyártó

hivatalos

melléknév
  • hivatali, szolgálati, hatósági, irodai, szervezeti, adminisztrációs, apparátusi (idegen)
  • formális, bürokratikus(bizalmas)
  • hiteles, szabályos, törvényes, illetékes, legális, engedélyezett, mértékadó, irányadó, szabványos, kötelező, előírásos, megszabott
  • kimért, szertartásos, merev, hűvös, pedáns, korrekt, pontos, precíz, akkurátus, alapos
  • (valahová): meghívott, idézett, citált (idegen), invitált (idegen), elvárt

kedvez

ige
  • kedvében jár, kedveskedik, megkímél
  • pártol, pártfogol, kegyel
  • előnyben részesít, elősegít, szerencséltet (régies)

közélelmezés

főnév
  • élelmiszer-ellátás