embléma szinonimái

főnév
  • jelvény, címer, ismertetőjel, árujegy, védjegy, könyvjegy (szaknyelvi), jelkép, szimbólum

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vastagbőrű

melléknév
  • szégyentelen, érzéketlen, rinocéroszbőrű

bizakodik

ige
  • bízik, hisz, remél, reménykedik, reménységet táplál, számít (valamire), elvár
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a embléma szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elreppen, elröppen

ige
  • elrepül, elszáll, elrebben, tovaszáll, szárnyra kel
  • eltűnik, elmúlik, eltelik

egyidejűség

főnév
  • egykorúság, szinkrónia (idegen), szinkronizmus (idegen), párhuzamosság, egybeesés, homokrónia (idegen), szimultaneitás (idegen), paralelizmus (idegen), izokrónia (idegen)

dzsip

főnév
  • terepjáró

csigaház

főnév
  • csigahéj, csigateknő (régies)

elun

ige
  • megun, ráun, beleun, belefárad, megelégel, agyára megy (bizalmas)

ezredes1

melléknév
  • évezredes, ezredéves, millenáris (idegen)

megszólít

ige
  • aposztrofál (idegen), adresszál (régies), hozzáfordul, szóba áll (valakivel), szóba elegyedik (valakivel), beszédbe ered (valakivel)

bomba I.

főnév
  • pokolgép, robbanólövedék, robbanószer, robbanóanyag, plasztikbomba

bizomány

főnév
  • (régies): megbízatás, meghagyás, hagyomás (régies), komisszió (idegen), konszignáció (szaknyelvi)

búcsúztat

ige
  • útnak indít, útjára bocsát
  • temet, sirat, elparentál (régies)

fáradozás

főnév
  • fáradság, fáradalom, munkálkodás, munka, igyekezet, erőfeszítés, vesződség, küszködés, törődés, gond (bizalmas), utánjárás, iparkodás, buzgólkodás, erőbedobás, gürcölés, robotolás (bizalmas), meló (szleng)
  • munkásság, szolgálat, érdem

felold, fölold

ige
  • elkever, szétoszlat, feloszlat, felráz
  • (köteléket): kibont, kibogoz, meglazít
  • megszabadít, eloldoz
  • hatálytalanít, hatályon kívül helyez, érvénytelenít, annullál (szaknyelvi)
  • mentesít, felment, feloldoz, abszolvál
  • (ellentétet) megszüntet, kiegyenlít
  • dekódol (szaknyelvi), átír, megfejt

hatalom

főnév
  • uralom, szuverenitás, szupremácia (szaknyelvi), kormányzás, uralkodás
  • hatáskör, jogkör, illetékesség, szerepkör, feladatkör, jogerő (régies), befolyás, tekintély, irányítás
  • erőszak
  • birodalom, impérium (idegen)
  • felsőség, felsőbbség, kormányzat, rezsim, hatalmasság, kisisten, kiskirály
  • erő, hatóerő, hatékonyság

genny

főnév
  • gennyedtség (tájnyelvi), csúnyaság (tájnyelvi), enyekesség (tájnyelvi), evesség (tájnyelvi)
  • váladék
  • (szleng): gané, mocsok, szemét, tróger (durva), tetű, drekk (szleng)
  • silányság, bóvli

emelkedő

főnév
  • kapaszkodó, emelkedés, kiemelkedés, bukkanó, meredek, domb, magaslat, halom, bucka, lanka, hát, földhát, kaptató (tájnyelvi), part (tájnyelvi)

elpályázik

ige
  • elmegy, elindul, elvitorlázik

esetlen

melléknév
  • idétlen, félszeg, nehézkes, bumfordi, suta, kétbalkezes, ügyetlen, sete-suta, trampli (durva), csámpás, buszma (tájnyelvi), balkezes, idomtalan, otromba, ormótlan

galiba2

főnév
  • (tájnyelvi): kaliba, kalyiba, házikó, kunyhó, putri

építőelem

főnév
  • épületelem, panel (szaknyelvi)
  • építőkocka

éhség

főnév
  • éhesség, éh (régies), éhínség, koplalás, böjtölés, farkaséhség, ehetnék, éhkopp, ínség, étlenség (régies), éhhas (tájnyelvi), flamó (szleng)
  • (választékos): vágy, vágyakozás, sóvárgás

étkezik

ige
  • eszik, táplálkozik, kosztol (bizalmas), fogyaszt, lakomázik, lakmározik, falatozik, eszeget, eddegél, majszol, kanalaz, bekebelez, tömi a majmot, zabál (szleng), kajál (szleng), kosztolódik (tájnyelvi)

gége

főnév
  • larynx (szaknyelvi), gégefő, giga (tájnyelvi), golyva (régies), pajzsporc, Ádám almája (választékos), ádámcsutka (tájnyelvi), torokbúb (régies), gegerce (tájnyelvi), gegő (tájnyelvi)
  • torok, garat, nyelőcső, nyeldeklő (tájnyelvi)