bura szinonimái

főnév
  • borítóüveg
  • lámpabura
  • (szleng): fej, kobak (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tetem

főnév
  • holttest, hulla, holttetem (régies), dög (durva), kadáver (idegen), földi maradvány
  • (régies): test

diakónus

főnév
  • szerpap
  • lelkigondozó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bura szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

boltos1

melléknév
  • (régies): boltozatos, boltíves, bolthajtásos

beadvány

főnév
  • kérvény, kérelem, kérés, felterjesztés, kereset (szaknyelvi), ügyirat, kérelmezés, folyamodvány, petíció, bejelentés

badar

melléknév
  • ostoba, buta, bolond, dőre, zagyva, sületlen, képtelen, értelmetlen, abszurd, kelekótya, zavart, zavaros, hebehurgya

álláspont

főnév
  • nézet, felfogás, vélemény
  • nézőpont, szempont, szemszög, beállítottság

bőrönd

főnév
  • utazóbőrönd, koffer, hajókoffer, utazótáska, útitáska, poggyász, málha

csepeg, csöpög

ige
  • hull, pereg, csepereg, folyik, csurog, szivárog, folydogál, csordogál, cseperészik, csurog-csepeg, szemerkél, szemelget (tájnyelvi), permetez, (könny) potyog, gyöngyözik, csepellérezik (tájnyelvi), csoronkál (tájnyelvi), levedzik (tájnyelvi)

kókler

főnév
  • (régies): bűvész, mágus, szemfényvesztő, illuzionista, kuruzsló, esőcsináló
  • szélhámos, csaló, csirkefogó, hóhányó, széltoló (bizalmas), mákvirág, svihák (bizalmas), svindler (bizalmas), himpellér, imposztor (régies), pernahajder

csipesz

főnév
  • csíptető, pincetta (idegen)

disszertáció

főnév
  • értekezés, tanulmány, doktori értekezés, dolgozat

excentrikus

melléknév
  • különc, különcködő, eredetieskedő, extravagáns, bogaras, hóbortos, szeszélyes, csapongó, szertelen, bizarr, groteszk, különleges, meglepő, rendellenes, szokatlan, abnormális
  • körhagyó (szaknyelvi)

ellenző I.

melléknév
  • kifogásoló, tiltakozó, gátló, akadályozó, opponens (idegen)

burkus

főnév
  • porosz, német

bokréta

főnév
  • csokor, virágcsokor, csokréta (bizalmas), bukéta (régies), bokrét (tájnyelvi)
  • sisaktoll, kócsagtoll, forgó
  • (kukoricáé) címer (tájnyelvi)

csábító II.

főnév
  • udvarló, szépfiú, szoknyavadász, nőhódító, donhuán (választékos)

elkerülhetetlen

melléknév
  • elháríthatatlan, kivédhetetlen, törvényszerű, óhatatlan, kétségtelen, obligát (választékos), végzetes, sorsszerű, fatális, szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, mellőzhetetlen, előírt, megszabott, kötelező

cammog

ige
  • vánszorog, vonszolja magát, csoszog, döcög, kutyagol, totyog (bizalmas), baktat, mendegél, bandukol, kullog, ballag, leppeg (tájnyelvi), taslog (tájnyelvi), bicskadozik (tájnyelvi)

befejeződik

ige
  • bevégződik, végződik, véget ér, vége szakad, végéhez ér
  • lebonyolódik, lezárul, lezáródik, bezárul, záródik, beszűnik (tájnyelvi), kitelik (tájnyelvi)

csatározás

főnév
  • összecsapás, csata, harc, küzdelem, összetűzés, ütközet, csetepaté, villongás, tűzpárbaj

ellenségeskedés

főnév
  • békétlenség, széthúzás, súrlódás, viszály, villongás, gyűlölködés, háborúskodás, harag, neheztelés, marakodás, acsarkodás, kocódás (tájnyelvi), összekülönbözés, konfliktus, veszekedés
  • belviszály, belvillongás, testvérháború, belháború, pártoskodás, pártütés