bélel szinonimái

ige
  • kitöm, kipárnáz, kivattáz, (kemencét) vasal (szaknyelvi), dublíroz (szaknyelvi)
  • (tréfás): teletöm, telerak

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

teoretikus

melléknév
  • elméletekkel foglalkozó, bölcselő, filozófus
  • elméleti, absztrakt, elvont, filozofikus, bölcseleti, feltételezett

beigazol

ige
  • igazol, bebizonyít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bélel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

beáll

ige
  • behúzódik, bemegy
  • belép, csatlakozik, munkába áll, munkát vállal, felcsap (valaminek), elszegődik, (állást) elfoglal, beszerződik, elmegy (valaminek)
  • (évszak): beköszönt, bekövetkezik, elkezdődik, megkezdődik
  • (szleng): lerészegedik, berúg, elkábul, felönt a garatra

álmatag

melléknév
  • ábrándozó, merengő, ábrándos, réveteg
  • lassú, tétova, elmélázó (választékos), méla (választékos), bávatag (választékos), bódult, kábult, álmos, bamba, mafla

alapzat

főnév
  • alap, aljzat, lábazat, talapzat, alapfal, fundamentum (választékos), bázis, fenék (régies)

bejelentés

főnév
  • kijelentés, nyilatkozat, közlemény, közlés, tudósítás, hír, tájékoztatás, deklaráció, kommüniké (szaknyelvi)

bizonyít

ige
  • igazol, alátámaszt, argumentál (szaknyelvi), bizonyságot tesz, tanúsít, tanúságot tesz, hitelesít, nem hagy kétséget (valami felől), megerősít, demonstrál, dokumentál, adatol, okadatol, megmutat, szemléltet, kimutat, levezet, affirmál (szaknyelvi)

készség

főnév
  • hajlam, hajlandóság, szándék, fogékonyság, diszpozíció (szaknyelvi), inklináció (szaknyelvi), kedv
  • jóakarat, szolgálatkészség, előzékenység, udvariasság
  • ügyesség, képesség, tehetség, talentum (idegen), érzék, adottság, gyakorlat, gyakorlottság, rutin, jártasság, rátermettség, tudás, hozzáértés, perfekció (idegen)
  • jogosultság, képesítés, képzettség, szakismeret
  • (régies): fölszerelés, készlet, állomány

boldogtalan

melléknév
  • bánatos, bús, szomorú, rosszkedvű, csüggedt, levert, mélabús, búskomor, lehangolt, nyomott, elcsüggedt, kedveszegett, vigasztalan, kiegyensúlyozatlan, deprimált, depressziós, siralmas, kedvezőtlen, fájdalmas, borús, szerencsétlen, peches, nyomorult, szánalmas, balsorsú, balsikerű, elhagyatott, kitaszított, sorsüldözött, számkivetett, megalázott

cifra II.

főnév
  • (régies): dísz, díszítés, sallang, cifrázat, cikornya, cicoma
  • (tájnyelvi): hasmenés, hasmars (bizalmas), szapora (tájnyelvi), fosás (durva)
  • (birtokszóként): neheze, dandárja
  • (régies): nulla, zéró, zérus

eloszt

ige
  • feloszt, szétoszt, kioszt, osztályoz, adagol, kiadagol, megfelez, felparcelláz, kiporcióz, elosztályoz (tájnyelvi), elarányoz (tájnyelvi)
  • ütemez

drágagyöngy

főnév
  • (régies): igazgyöngy

belemarkol

ige
  • belemarékol (tájnyelvi), belemaricskol (tájnyelvi), vesz (valamiből)
  • belekapaszkodik, belefogódzik, megmarkol, megragad, megszorít

bármekkora

névmás
  • akármekkora

betol

ige
  • benyom, belök, betaszít, betaszigál, becsúsztat, bedöf

doktor

főnév
  • orvos, doki (bizalmas), gyógyító
  • (régies): egyháztudós, egyházatya

bemutatkozik

ige
  • megismerkedik, összeismerkedik
  • színre lép, fellép, debütál (idegen)

amennyiben

kötőszó
  • ha, hacsak, feltéve, hogyha, akkor
  • ugyanis, hiszen, tudniillik

biccentés

főnév
  • bólintás, köszönés
  • (tájnyelvi): sántítás

dörgedelem

főnév
  • szidás, leckéztetés, feddés, szemrehányás, prédikáció (bizalmas), szónoklat, dorgálás, dorgatórium (régies), kirohanás, letolás (bizalmas)