atyafi szinonimái

főnév
  • rokon, koma (tájnyelvi), vérrokon, sógor
  • parasztember (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

köznapi

melléknév
  • hétköznapi
  • mindennapi, mindennapos, szokásos, megszokott, közönséges, egyszerű, elcsépelt, sablonos, lapos, semmitmondó, szürke, prózai, szokványos

erkölcs

főnév
  • morál, ethosz (idegen), erkölcsiség, erkölcsösség, móres (bizalmas), etika (szaknyelvi), erény, erényesség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a atyafi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

árusítás

főnév
  • árulás, áruba bocsátás, eladás, forgalmazás, értékesítés, kereskedés, kalmárkodás, üzletelés

átkísér

ige
  • átvezet, átsegít, áttámogat

beláthatatlan

melléknév
  • végeláthatatlan, áttekinthetetlen, határtalan, végtelen, láthatártalan (régies)
  • előre nem látható, kiszámíthatatlan, átláthatatlan, felmérhetetlen

kalitka

főnév
  • ketrec, rekesz, kalit (régies), kalicka (tájnyelvi), kalinka (tájnyelvi)
  • fülke, bódé
  • (szleng): cella, zárka, börtön, fogda

belföldi

melléknév
  • hazai, honi, itthoni, otthoni, helyi, helybeli, bel-, idevaló, idevalósi, belső, bennszülött, magyar, magyarországi, őshonos, endemikus (szaknyelvi), honföldi (régies)

bocsánatkérő

melléknév
  • mentegetődző, bűnbánó

elbocsát

ige
  • elenged, elereszt, elküld, meneszt
  • felmond, kitesz, felment, elmozdít, meneszt, eltávolít, levált, szélnek ereszt, destituál (idegen), dimittál (idegen), kirúg (bizalmas), lapátra tesz (szleng), csúszdára tesz (szleng, tréfás), utcára tesz, elcsap, kidob, kihajít, kivág, kirepít, kipenderít, bélistáz, túlad (valakin), feltarisznyáz, kiteszi a szűrét, útilaput köt a talpára (valakinek), kényszernyugdíjaz
  • leszerel, obsitol (régies)

csomagol

ige
  • göngyöl, burkol, báláz, csombolyít (tájnyelvi), csomóz (tájnyelvi), dobozol, tasakol, adjusztál (szaknyelvi)
  • pakol (bizalmas), batyuz (bizalmas), poggyászol (régies)
  • szedelőzködik Sz: összeszedi a betyárbútort
  • (bizalmas): szépít, enyhít, finomít, kendőz, sztaniolba burkol

autóbuszvezető

főnév
  • buszvezető, buszsofőr, sofőr

arravaló

melléknév
  • alkalmas, rátermett, hivatott
  • célszerű, alkalmas, megfelelő, odavaló, hasznavehető

becsül

ige
  • felbecsül, megbecsül, felmér, értékel, felértékel, taksál, saccol (bizalmas), megsaccol (bizalmas), esztimál (idegen)
  • megbecsül, elismer, értékel, tisztel, nagyra tart, sokra tart, becsben tart, respektál, felnéz (valakire), meghajol (valaki előtt), méltányol, méltat, vesz (valamibe) (tájnyelvi), emberel (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): magáz

csillan

ige
  • felcsillan, megcsillan, felvillan, megvillan, felragyog

bajusz

főnév
  • szőr, pihe, legénytoll (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): kacs, inda

adott

melléknév
  • jelenlegi, szóban forgó, illető, mostani, fennálló, meglevő, létező, tényleges
  • meghatározott, bizonyos, konkrét

behurcol

ige
  • bejuttat, bevisz, bevonszol, behord, becipel
  • (betegséget): bejuttat, elterjeszt, behoz

csodadoktor

főnév
  • kuruzsló, sarlatán, szemfényvesztő, szélhámos