ünneprontó szinonimái

melléknév
  • örömrontó, mulatságrontó, játékrontó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kategorizál

ige
  • osztályoz, besorol, értékel, minősít, kvalifikál, skatulyáz (pejoratív), klasszifikál (régies)
  • válogat, szortíroz (bizalmas), csoportosít, rendszerez, szisztematizál

felnő, fölnő

ige
  • megnő, felnövekszik, felserdül, felcseperedik, felnőtté válik, cseperezik (tájnyelvi), felgingárodik (tájnyelvi), megiperedik (tájnyelvi), felsúdul (tájnyelvi), felterem (tájnyelvi), kifejlődik
  • kivirul, kivirágzik
  • felnevelkedik Sz: veri az anyja tolla; kinőtt az Isten markából; benőtt a feje lágya; nem lehet már az ágy alá dugni; liba volt, most lúd; nem játszik már dióst
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ünneprontó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

újító

főnév
  • innovátor (idegen), modernizátor
  • ésszerűsítő, tökéletesítő
  • reformer, megreformáló, reformátor

tépáz

ige
  • ráncigál, szaggat, megtép, cibál, cincál (tájnyelvi), kötyögtet (tájnyelvi), gyámbál (tájnyelvi)

tegnapelőtt

határozószó
  • minap, minapiban (tájnyelvi), minapában (tájnyelvi), nemrégiben, múltkor

színvonalas

melléknév
  • magas színvonalú, értékes, jelentékeny, igényes, rangos, nívós (bizalmas), kvalitásos

utolérhetetlen

melléknév
  • elérhetetlen, felülmúlhatatlan, megismételhetetlen, utánozhatatlan, összehasonlíthatatlan, páratlan, egyedülálló, párját ritkító, rendkívüli, kimagasló, non plus ultra (idegen), tökéletes, ideális

vegyelemzés

főnév
  • vegyvizsgálat, kémiai analízis

süldő I.

melléknév
  • serdülő, kamasz, siheder
  • bakfis, csitri (bizalmas)
  • fiatal, kezdő, tapasztalatlan

sötétedés

főnév
  • szürkület, alkonyat, alkony, esteledés, este, félhomály, homály, barnulás (tájnyelvi)

orv

melléknév, főnév
  • alattomos, gonosztevő

számfejt

ige
  • kiszámít, elkönyvel

vérpad

főnév
  • vesztőpad, vesztőhely

víztorony

főnév
  • víztároló, hidroglóbusz

kiabál

ige
  • kiált, kiáltozik, kajabál (tájnyelvi), ordibál, ordít, ordítozik, rikolt, rikkant, rikoltoz, rikácsol, harsog, üvölt, süvölt, kurjongat, bőg, bömböl, rivalg (régies), óbégat, csatít (tájnyelvi), arcsít (tájnyelvi), vákog (tájnyelvi), kajdász (tájnyelvi), kornyikál (tájnyelvi)
  • veszekszik, ricsajozik, lármázik, kajdál, hangoskodik Sz: kinyílt a bárzsingja; üvölt, mint akit nyúznak; üvölt, mint a sakál; bőg, mint a marha
  • rikít, kirí, virít, ordít

űrhajós

főnév
  • asztronauta (idegen), kozmonauta (idegen), űrrepülő, űrpilóta

ugrik

ige
  • pattan, szökell, szökken, szökik, penderedik (tájnyelvi)
  • (valakinek): nekiugrik, ráugrik, nekitámad
  • megemelkedik, megnő
  • siet, szalad
  • (régies): menekül, szökik
  • (bizalmas): feldühödik, megsértődik
  • támad
  • (szleng): elveszik, megszűnik, odalesz, elúszik (bizalmas)

város

főnév
  • urbs (idegen), városhely (tájnyelvi), oppidum (idegen)
  • (bizalmas): központ, városközpont, belváros, óváros, city (idegen)

vadszőlő

főnév
  • boncszőlő, borostyánszőlő

természetbúvár

főnév
  • temészettudós, naturalista (régies)

védő II.

főnév
  • őr
  • testőr, gorilla (bizalmas)
  • ügyvéd, védőügyvéd, szószóló, tutor (idegen)
  • védőjátékos, hátvéd, bekk (idegen)