ügy szinonimái

főnév
  • eset, esemény, eseménysorozat, dolog, helyzet, kázus (idegen), causa (idegen)
  • affér (bizalmas), história
  • per, jogvita
  • tennivaló, elintéznivaló, kötelesség, feladat
  • kérdés, probléma
  • törekvés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zsongás

főnév
  • zümmögés, zúgás, dongás, döngicsélés, duruzsolás
  • zsibongás, fölzajdulás, morajlás

kiradíroz

ige
  • kitöröl, kidörzsöl, kigumiz (tájnyelvi), kivakar, levakar, eltávolít, töröl, deleál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ügy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

udvarház

főnév
  • kúria, úri lak

témakör

főnév
  • tárgykör, tematika

távbeszélő

főnév
  • telefon, távrecsegő (tréfás)
  • mobil, rádiótelefon, maroktelefon (bizalmas), bunkofon (szleng), prosztofon (szleng)

szimfónia

főnév
  • összhangzás, összhang, összecsengés

utánamond

ige
  • ismétel, elismétel, szajkóz

véghatározat

főnév
  • határozat, döntés
  • ítélet

stupid

melléknév
  • buta, együgyű, bárgyú, gügye, ostoba, korlátolt, tökkelütött, hatökör, fajankó, tökfilkó, hülye, idióta, félnótás, gyagya, kelekótya, sügönye (bizalmas)

sompolyog

ige
  • somfordál, oldalog, settenkedik, oson, sullong (tájnyelvi), somporgyál (tájnyelvi)
  • (régies): beoson, belopózik, belopódzik

óraütés

főnév
  • kongatás, ütés

szál

főnév
  • fonal, rost, cérna, szösz
  • huzal, szalag, zsineg, drót, húr
  • kötelék, kapcsolat
  • darab, rész

venyige

főnév
  • szőlővessző, vessző, borág (régies), ág, szőlőtő, szőlőinda, csöremölye (tájnyelvi)
  • bot
  • (tájnyelvi): rőzse
  • (bizalmas): egyes, elégtelen

vitézkedik

ige
  • katonáskodik, hadakozik, harcol, küzd
  • szájhősködik, hetvenkedik, hetykélkedik, legénykedik, hősködik, bravúroskodik
  • helytáll

kettős I.

melléknév
  • kettes, kétszeres, kételemű, páros, dupla, duplex (szaknyelvi), duplikált (idegen), duális (szaknyelvi), kétcélú, iker, kettőzött, kéttagú, alternatív (idegen), bináris (szaknyelvi), biner (idegen)
  • kétféle, kétrétű

ügyetlen

melléknév
  • esetlen, setesuta, kétbalkezes, fakezű, kétballábas, félszeg, járatlan, gyakorlatlan, gyámoltalan, mafla, ügyefogyott, tutyimutyi, balfácán (bizalmas), balfasz (durva), béna (szleng), balfék (bizalmas), töketlen (szleng), nehézkes, ormótlan, tébláb (tájnyelvi), pancser (szleng), fuser (szleng) Sz: a szemét is kilopják; bottal is agyonlövi magát; egy rakás szerencsétlenség; még a fingba is belebotlik; sír a kezében a munka; teddide-teddoda; úgy áll ott, mint egy rakás szerencsétlenség
  • sikertelen, elhibázott, célszerűtlen, szerencsétlen, rossz

tüskésdisznó

főnév
  • (tájnyelvi): sün, sündisznó, süni (bizalmas), töviskesdisznó (tájnyelvi), sünkutya (tájnyelvi), szőrkutya (tájnyelvi), szőrdisznó (régies), szúrósdisznó (tájnyelvi), árics (tájnyelvi), tüskönc (régies)

váltságdíj

főnév
  • sarc (régies)

űz

ige
  • kerget, üldöz, hajt, hajszol, hajhász, zargat, zavar, hajkurász, rezzent (tájnyelvi)(valaki elől)
  • siettet, nógat, zargat, abajgat (tájnyelvi)
  • végez, folytat, művel, foglalkozik (valamivel), (mesterséget) gyakorol, csinál

teremtés

főnév
  • alkotás, létesítés, készítés, előállítás, megalakítás
  • mindenség, világmindenség, univerzum
  • teremtmény, ember, emberi lény
  • nő, perszóna (pejoratív), alak
  • alkotás, készítmény (tájnyelvi)

vasgyúró

melléknév, főnév
  • erős, egészséges, acélos, stramm (bizalmas), keménykötésű, izomember, izomkolosszus (bizalmas), izompacsirta (tréfás), díjbirkózó, atléta (választékos), fenegyerek (pejoratív), muszklimiska (bizalmas), vasmarok (régies)