összeforraszt szinonimái

ige
  • behegeszt, begyógyít
  • összehegeszt, összenádol (tájnyelvi), összekovácsol
  • összekapcsol, összeköt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csóva

főnév
  • szalmaköteg, szalmacsomó, szalmacsutak
  • kanóc
  • fénycsóva, fénynyaláb

cizellál

ige
  • dombormintáz, kivés
  • (művet): csiszol, finomít, javítgat, tökéletesít, palléroz (választékos)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a összeforraszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

óvakodik

ige
  • őrizkedik, tartózkodik, vigyáz, kerül, menekedik (tájnyelvi), elhárít, kikerül
  • lopódzik, lopakodik, orozkodik

napirend

főnév
  • program, ügyrend, munkarend, tárgysorozat, műsor (bizalmas), előterjesztés, agenda (régies)
  • időbeosztás

mutogat

ige
  • mutat, bökdös
  • gesztikulál
  • fitogtat, kérkedik, parádézik, hivalkodik, mutogalódik (tájnyelvi), fitít (tájnyelvi)
  • szellőztet, napvilágra hoz, kitereget, közszemlére tesz, kiállít

megtör

ige
  • összetör, összezúz, darabokra tör, pozdorjává tör, aprít
  • megtilol
  • feltör, felnyit
  • meghajlít, meggyengít
  • lever, legyőz, megkínoz
  • megbont, megzavar, megsért, megszeg, félbeszakít
  • megvisel, tönkretesz

őrlés

főnév
  • aprítás, zúzás, darálás, törés, pulverizálás (idegen), porlasztás

peckes

melléknév
  • egyenes, feszes, rátarti, öntelt, dölyfös, pöffeszkedő, kevély, hetyke Sz: úgy áll, mintha nyársat nyelt volna

massza

főnév
  • pép
  • gyurma
  • halom, halmaz, tömeg, embertömeg, sokaság, plebs (pejoratív)

malaclopó

főnév
  • köpönyeg, köpeny, felleghajtó (tájnyelvi), lebernyeg

kéretlen II.

határozószó
  • kéretlenül, hívatlanul
  • önként

megelőzően

határozószó
  • előzőleg, előbb, korábban, ezelőtt, előzetesen, régebben

pergő II.

főnév
  • (tájnyelvi): rokka
  • orsó
  • (tájnyelvi): kolomp, csengő

puffad

ige
  • dagad, duzzad, domborodik, emelkedik, felhúzódik (tájnyelvi), püffed, felfúvódik, feszül

emberies

melléknév
  • emberséges, emberi, humánus, humán, emberszerető, emberbaráti, jótékony, jóságos, jóindulatú, jószívű, jólelkű, könyörületes, irgalmas

szépségápolás

főnév
  • kozmetika, pipere, szépészet (régies), szépítkezés

selyemmályva

főnév
  • bársonymályva, díszmályva, sárda

összegyűjt

ige
  • összehord, összeszed, akkumulál (idegen), felhalmoz, felgarmadol, egybegyűjt, gyűjt, összetarhál (pejoratív), begyűjt, felgyűjt (tájnyelvi), megszed, szerez, szert tesz, elraktároz, betakarít
  • megtakarít, összekuporgat, összekapar (bizalmas), összehoz (bizalmas), összead, összedob (bizalmas), felhalmoz, összeharácsol, félretesz, félrerak, félrerakosgat, takarékoskodik
  • összetoboroz, összeverbuvál, összedobol, összekürtöl, összetrombitál, összehív, egybehív

oszmán

melléknév, főnév
  • oszmán-török, török, oszmánli (régies), ozmán (régies)

paralízis

főnév
  • (szaknyelvi): gyermekbénulás
  • bénulás, hűdés (régies), szélhűdés (régies)
  • tehetetlenség, bénultság, cselekvőképtelenség

sarkantyúka

főnév
  • bírósarkantyú, kapucinusvirág, sarkantyúvirág

összetörődik

ige
  • összetörik, darabokra törik
  • kimerül, megtörik, eltörődik
  • (tájnyelvi): összeszokik (valakivel), összemelegedik, összecsiszolódik

nehezít

ige
  • gátol, hátráltat, akadályoz, visszatart, útját állja, akadályt gördít az útjába, késleltet, zavar, komplikál, ront, súlyosbít, megbénít, paralizál (idegen)

pártol

ige
  • támogat, pártfogol, pártját fogja, védelmez, segít, gyámolít, felkarol, kegyel (régies), protezsál (bizalmas), portál (régies), szót emel
  • helyesel, erősít, kiáll (valami mellett)
  • (valakihez): melléáll, csatlakozik, átáll

segítség

főnév
  • segítés, mentőöv, segédkezés, segítségnyújtás, gyámolítás, támogatás, segély, oltalom, segedelem (régies)
  • protekció
  • segítő, támasz, jobb keze (valakinek), gyámol (régies)
  • segédeszköz, segédlet, támpont
  • mankó (bizalmas), puska (bizalmas)