obszidián jelentése

  • ásványtan kagylós törésű, üveges vulkáni kőzet
  • német Obsidian ‘ua.’ ← latin Obsidianus (lapis) ‘Obsidius köve’ (id. Plinius szerint egy ilyen nevű ember bukkant elsőként erre a kőre Etiópiában)

További hasznos idegen szavak

rekognoszkál

  • katonai felderít, kikémlel
  • felismer
  • személyazonosságát megállapítja
  • latin recognoscere ‘felismer, ráismer, megvizsgál’: re- ‘újra’ | cognoscere ‘ismer, megismer’: co(n)- ‘meg’ | (g)noscere ‘ismer, tud’

hyg-

A obszidián és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kőr

  • játék szín a francia kártyában, piros szív
  • francia coeur ‘szív’ ← latin cor ‘ua.’
  • lásd még: konkordál

politológus

  • tudomány a politológia kutatója, szakembere
  • német Politologe ‘ua.’, lásd még: politológia

karotta

  • növénytan sárgarépa
  • német Karotelatin carota ‘ua.’

applauzus

  • taps, köztetszés, újráztatás
  • latin applausus ‘ua.’, lásd még: applaudál

homoio-

hectica

dica

kiejtése: dika
  • jogtudomány panasz
  • + az országgyűlésen megszavazott adó, adókulcs
  • latin, ‘panasz, kereset’ ← görög diké ‘jog, igazság, per’
  • lásd még: dikasztérium, teodicea

antocián

  • kémia növényi eredetű kék festékek gyűjtőneve
  • angol anthocyan ‘ua.’: görög anthosz ‘virág’ | küanosz ‘kék’

aeronómia

  • meteorológia az ionoszférában és az exoszférában lezajló elektromos jelenségekkel foglalkozó tudomány
  • német Aeronomie ‘ua.’: lásd még: aero- | görög nomosz ‘törvény’ ← nemó ‘feloszt, igazgat’

cautela

kiejtése: kautéla
  • elővigyázat, óvintézkedés
  • késő latin, ‘ua.’ ← cautus ‘elővigyázatos’ ← cavere ‘óvakodik’

lineamentum

  • geológia szerkezeti vonal, hosszan húzódó és nagy mélységig haladó törésvonal a földkéregben
  • latin, ‘ua.’, lásd még: linea

biogeográfia

  • földrajz életföldrajz, az élőlények életközösségeinek földrajzi eloszlásával és törvényszerűségeivel foglalkozó tudományág
  • lásd még: bio-, geográfia