grammatikus jelentése

  • tudomány nyelvtantudós, nyelvtudós, nyelvész
  • magyar, lásd még: grammatika (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)

További hasznos idegen szavak

obsitos

  • főnév katonai kiszolgált katona, +hadastyán
  • melléknév kiszolgált, kiérdemesült, nyugalmazott
  • lásd még: obsit

agglomerátum

  • geológia vulkanikus eredetű, durva szemcséjű kőzet
  • német Agglomerat ‘ua.’, lásd még: agglomerál
A grammatikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

hexóz

  • kémia hat szénatomos egyszerű cukor
  • német Hexose ‘ua.’: görög hex(a) ‘hat’ | -óz (cukorra utaló toldalék)

demultiplexer

  • informatika egyazon hírközlő csatornán egyidejűleg továbbított információk szétválasztását végző berendezés
  • angol, ‘ua.’: latin de- ‘le, szét’ | lásd még: multiplex

realista

  • melléknév gyakorlatias, a megvalósíthatóra törekvő
  • élethű, valósághű
  • főnév a művészeti vagy filozófiai realizmus híve
  • német Realistfrancia réaliste ‘ua.’, lásd még: realizmus

koedukáció

  • oktatás fiúk és lányok együtt oktatása, nevelése nyilvános tanintézetben
  • angol coeducation ‘ua.’ : latin co(n)- ‘össze, együtt’ | educare, educatum ‘nevel, oktat’, eredetileg ‘elővezet’: e(x)- ‘-ból, elő’ | ducere ‘vezet’

talesz

  • vallás zsidó imalepel, amelyet a vállra terítenek
  • jiddis taleshéber tallith ‘ua.’ ← tillel ‘betakarni’

artrózis

  • orvosi enyhébb lefolyású, nem gyulladásos ízületi betegség
  • tudományos latin arthrosis ‘ua.’: görög arthron ‘tag, ízület’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

szinerézis

  • nyelvtan két magánhangzó összevonódása egy kettőshangzóvá
  • növénytan öregedő citoplazma-szerkezet zsugorodása
  • tudományos latin synaeresisgörög szünaireszisz ‘összevonás’ ← szünaireó ‘együvé fog’: szün- ‘össze’ | haireó ‘fog, vesz’

stenkerol

  • bizalmas uszít, tüzel, bujtogat
  • német stänkern ‘egyenetlenséget támaszt, viszályt szít ← középfelnémet stenken ‘bűzt csinál’ ← stinken ‘bűzlik’

elfuserál

  • bizalmas elront, eltol, elhibáz, elpuskáz, elbaltáz
  • német Pfuscher ‘kontár’ ← pfuschen ‘elront’

euriterm

  • biológia a hőmérséklet ingadozásait széles határok között tűrő (faj)
  • német eurytherm ‘ua.’: görög eurüsz ‘széles’ | thermé ‘hő’

abse-

epikureus

  • filozófia Epikurosz etikai elveit követő, az élet nyújtotta örömöket bölcs mértékkel élvező (személy)
  • (mai értelmében) az élveket minden más érték fölé helyező (személy)
  • latin Epicureusgörög Epikureiosz ‘ua.’ ← Epikurosz (tkp. ‘segítségnyújtó’) nevéből

baro-

  • (összetételek előtagjaként) a légnyomással kapcsolatos, légsúly-, légnyomás-
  • görög barüsz ‘súlyos’