vakablak szinonimái

főnév
  • álablak (régies), blindfeld (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eget verő

melléknév
  • (siker, taps): kitörő, frenetikus, eszeveszett, falrengető, harsogó, fülsiketítő, fülhasogató, dörgő, mennydörgő, dörgedelmes (választékos), viharos, viharzó, bömbölő, tomboló, vad, zabolátlan, orkánszerű
  • óriási, emberfölötti, szédületes, szerfeletti, rendkívüli, gigantikus, monumentális, gigászi, kolosszális (bizalmas), óriás, mamut

nyugton

határozószó
  • nyugodtan, zavartalanul, békésen, csendesen, bántatlanul, türelmesen, higgadtan
  • veszteg (bizalmas), egy helyben, bizton, mozdulatlanul
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vakablak szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

útitáska

főnév
  • utazótáska, utazóbőrönd, bőrönd, koffer
  • sporttáska
  • málha, poggyász

tét

főnév
  • kockázat, rizikó, veszély, reszkír (szleng)
  • tétel, tétemény (régies)

tengelykapcsoló

főnév
  • kuplung, kapcsolószerkezet, csatolószerkezet

szorgos

melléknév
  • szorgalmas, szorgalmatos (régies), serény, buzgó, agilis, igyekvő, iparkodó, dolgos, energikus, munkás (tájnyelvi), tevékeny, fáradhatatlan, lankadatlan, munkaszerető
  • (régies): sürgős, halaszthatatlan, sietős, sürgetős

ütközet

főnév
  • csata, csatározás, összecsapás, tusa, ütközés (régies), küzdelem, tűzpárbaj, harc, viadal

vértanúság

főnév
  • mártíromság
  • vértanúhalál, mártírhalál, mártírium (idegen)

szakszerű

melléknév
  • hozzáértő, hivatásszerű, professzionális, profi (bizalmas), mesteri, szakavatott, avatott, szakképzett, szakértő, kompetens (szaknyelvi), tapasztalt, jártas, kiképzett, verzátus (régies), tudós, tudományos

suszter

főnév
  • cipész, varga (régies), csizmadia (régies), foltozóvarga, csiszli (tájnyelvi), cipős (tájnyelvi), csiszlicsuszli (tájnyelvi), csiszlikbaszlik (tájnyelvi), csobotár (tájnyelvi)
  • (pejoratív): kontár, pancser (szleng)

önfejű

melléknév
  • makacs, csökönyös, nyakas, dacos, akaratos, konok, keményfejű, makrancos, engedetlen, fejes (tájnyelvi), makrafánc (tájnyelvi), vasfejű, betonfejű (szleng), agyas, megátalkodott, megrögzött, szívós, hajthatatlan, tántoríthatatlan, intranzigens (idegen)

szegély

főnév
  • szegélydísz, bordűr, paszomány, sujtás, szegőszalag, ruhahajtóka, bortni (idegen), szegőzsinór, szövetszél, passzé (idegen), korc (tájnyelvi)
  • szél, perem, karima, párkány, káva, kantni (szaknyelvi), koszorú, szegés
  • margó

vicinális I.

melléknév
  • (régies): helyiérdekű
  • (régies): partikuláris (idegen)
  • kicsinyes

zavarodik

ige
  • zavarosodik, üledékesedik
  • bonyolódik, komplikálódik (idegen)

kifakad

ige
  • felfakad, megnyílik, kipörsen, kipattogzik, felreped
  • kibuggyan, fakad
  • kifeslik, kifesel, kinyílik, kibomlik, megpattan, kibarkázik, kibimbózik, kinő, kikel, kisarjad, kihajt, kicsírázik
  • felfortyan, felcsattan, kirohan, kiborul (bizalmas), kipakol (szleng), odamond Sz: megmondja a magáét; kiborítja a bilit
  • kitör (valamiből), kiszakad, kiszalad

vakít

ige
  • elkápráztat, elvarázsol, megigéz
  • megtéveszt, ámít, hiteget, félrevezet, becsap, bolondít
  • csillog, fénylik

utánajárás

főnév
  • fáradozás, fáradság, járkálás, talpalás, futkosás, szaladgálás, előszobázás, kilincselés, utánjárás, keresés

végleges

melléknév
  • végérvényes, befejezett, definitív (idegen), visszavonhatatlan, megmásíthatatlan, végső, terminális (választékos), örök, tartós, maradandó, elkészült, lezárt, teljes, egész
  • jogerős, hatályos
  • állandó, változatlan, stabil, mozdulatlan, biztos

váltóőr

főnév
  • váltókezelő, pályaőr, bakter (régies)

tirannus

főnév
  • zsarnok, önkényúr, kényúr, despota, diktátor, autokrata, kiskirály, elnyomó
  • egyeduralkodó, uralkodó

vér

főnév
  • élet, tetterő, életerő, mozgékonyság, bátorság
  • vérmérséklet, lelki alkat, véralkat
  • érzékiség, szenvedély
  • nemzetség, család, vérség (régies), származás, eredet, kötelék, beütés, fajta, nem, testvér, ős
  • vérözön, vértenger, vérfolyam, vérpatak
  • véráldozat (választékos)