vájár szinonimái

főnév
  • bányász, bányamunkás, aknász, bányaműves (régies), ércásó (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kivált2

határozószó
  • kiváltképp, főként, főképp, főleg, különösen, nevezetesen, pláne (bizalmas)

múlt II.

főnév
  • (választékos): történelem, hajdankor
  • (grammatikában): múlt idő, praeteritum (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vájár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

útifű

főnév
  • útilapu, lapu

testtartás

főnév
  • testhelyzet, tartás, pozitúra, póz, testállás

tempó

főnév
  • ütem, taktus, vágás (szaknyelvi)
  • időmérték, ritmus
  • iram, iramat (régies), sebesség, gyorsaság, lendület, elán, nekibuzdulás, sietség, dinamizmus (idegen)
  • viselkedésmód, cselekvésmód, magatartás, szokás

szórakozóhely

főnév
  • mulatóhely, mulató, orfeum (régies), lokál, bár, diszkó, éjszakai mulató
  • lebuj (szleng), késdobáló (szleng), csehó (szleng)

üsző

főnév
  • üszőborjú, ünő, borjú, tehén

versszak

főnév
  • szakasz, strófa

szakmabeli

melléknév
  • szaktárs, céhbeli (pejoratív), bennfentes, idevalósi (bizalmas), brancsbeli (bizalmas), szintén zenész (szleng)(idegen)

sunyi

melléknév
  • alattomos, ravasz, rókalelkű, fránya (bizalmas), csalárd, sanda, csalafinta, alamuszi, szuszimuszi (tájnyelvi), lapító, álnok, csúszó-mászó, falmelléki (szleng), simlis (szleng), firnyákos (szleng), kamuti (tájnyelvi), kendész (tájnyelvi), sumák (szleng), bogoshurkájú (tájnyelvi)

önelégült

melléknév
  • öntelt, önhitt, gőgös, büszke, elbizakodott, felfuvalkodott, beképzelt, nagyképű, pöffeszkedő, nagymellű, fontoskodó, magabízó (régies)

szedőkanál

főnév
  • merőkanál, merítőkanál
  • leveseskanál

viadukt

főnév
  • völgyhíd

zászlóvivő

melléknév, főnév
  • zászlótartó, zászlóhordó
  • vezető, élharcos, főkolompos (pejoratív), vezéralak, hangadó

kiértékel

ige
  • elbírál, felbecsül, megbecsül
  • kielemez, feldolgoz, felmér, értelmez, interpretál, analizál, boncolgat, osztályoz, besorol, minősít

vakar

ige
  • kapar, vakargat, kaparász, dörgöl, körömsél (régies), bizserél (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), csiszál (tájnyelvi)
  • tisztít, csutakol

utálat

főnév
  • utálkozás, undor, undorodás, iszony, iszonyat, iszonyodás, csömör, irtózat, hányinger, émelygés, ellenérzés, averzió (régies), borzadás, ellenszenv, antipátia, visszarettenés, utálság (tájnyelvi), gyűlölet
  • ocsmányság, undokság, borzadály

végigvezet

ige
  • végigkísér, körülvezet, végigkalauzol
  • végighúzódik
  • elvezet, végigvisz
  • (elvet): kifejt, alkalmaz, levezet

váltakozik

ige
  • cserélődik, alternál (szaknyelvi)
  • hullámzik, ingadozik, oszcillál, fluktuál (szaknyelvi)

tipikus

melléknév
  • jellegzetes, sajátos, sajátságos, sajátszerű, megkülönböztető, egyéni, specifikus, karakterisztikus, markáns, kiemelkedő, típusos (választékos)
  • vérbeli, hamisítatlan
  • jellemző, szokásos, szokványos, általános, rendszeres

vénlány

főnév
  • öreglány (bizalmas), vénkisasszony, aggszűz (pejoratív), garnyatag (tájnyelvi), agglant (tájnyelvi), aggleány (tájnyelvi) Sz: pártában maradt; fejébe sült a párta; lányok anyja