útifű szinonimái
főnév
- útilapu, lapu
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
zsúfolt
melléknév
- tömött, tele, teli, népes, megrakott, kitöltött
- szoros, szűkös, levegőtlen
- mozgalmas
tutul
ige
- kürtöl, tülköl
- süvít, süvölt, sivít, visít, zúg, üvölt, fütyül
- (tájnyelvi): (farkas, róka, kutya) vonít
széthúz
ige
- szétválaszt, szétvon (választékos), széjjelhúz, szétnyit, széjjelnyit
- (közösség): pártoskodik, viszálykodik
vaskéz
főnév
- szigorúság, szigor, erély, szeveritás (idegen), zordság, zordonság, ridegség, keménység
- könyörtelenség
speciális
melléknév
- egyedi, egyéni
- sajátos, sajátságos, jellegzetes, jellemző
- különleges, különös, szokatlan, páratlan, egyedülálló, rendkívüli, specifikus, spéci (szleng)
- részletes, tüzetes, szakszerű
sirató
főnév
- siratóasszony, gyászoló
- siratóének, halottsirató, siralom, jeremiád (szaknyelvi), gyászdal, gyászének, planctus (idegen)
oldódik
ige
- szétoszlik, széjjeloszlik, eloszlik, feloldódik
- hígul
- lazul, bomlik, kikötődik
- olvad, ellágyul, felenged
szabálytalan
melléknév
- rendhagyó, rendellenes, szabályszerűtlen, szabályozatlan, különös, meglepő, elütő
- törvénytelen, megengedhetetlen
- természetellenes, abnormális, szokatlan, rendkívüli, kivételes, szertelen, rendszertelen, aberrált (szaknyelvi)
- formátlan, alaktalan, amorf (választékos)
- esetleges, véletlenszerű, ötletszerű, mesterkélt
- egyenetlen, girbegörbe (bizalmas), deformált, zegzugos, hullámzó, aránytalan, aszimmetrikus
kerül
ige
- elcsámborog, vargabetűt csinál, vargakanyart tesz, kitér, kerülőt tesz, kanyarodik
- csavarog, lóg (bizalmas), bliccel, mulaszt, görbe úton jár
- körüljár, körbejár, bejár
- elkerül, őrizkedik (valamitől), tartózkodik, óvakodik (valamitől)
- mellőz, bojkottál, kiközösít, kanyarint (tájnyelvi), gyűlöl, utál
- jut, vetődik, keveredik, téved, szakad (tájnyelvi), megy, lép
- adódik, akad, csúszik, esik, van, találkozik (tájnyelvi), elkövetkezik, kapódik (tájnyelvi), csurran-cseppen, jut (valamire), telik (valamire)
- (valamennyibe): kóstál, ér (valamennyit)
- jár (valamivel)
valamikor
határozószó
- egykor, valaha, ezelőtt, valamidőn (régies), hajdan, hajdanában, régen, régebben, régente, egyszer, azelőtt, korábban