útifű szinonimái

főnév
  • útilapu, lapu

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hápog

ige
  • krakog (tájnyelvi), krápog (tájnyelvi), háphápol (tájnyelvi), rápog (tájnyelvi)
  • hebeg, levegő után kapkod, dadarog (tájnyelvi)

kéjenc

főnév
  • élvhajhász, kéjhajhász (régies)
  • (jelzőként): kéjvágyó, kéjsóvár, kéjelgő, buja, bujálkodó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a útifű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tutul

ige
  • kürtöl, tülköl
  • süvít, süvölt, sivít, visít, zúg, üvölt, fütyül
  • (tájnyelvi): (farkas, róka, kutya) vonít

tekerő

főnév
  • (tájnyelvi): forgólant, tekerőlant, nyenyere, kolduslant (tájnyelvi)
  • csörlő

tárna

főnév
  • táró, vágat, folyosó, járat
  • akna

széthúz

ige
  • szétválaszt, szétvon (választékos), széjjelhúz, szétnyit, széjjelnyit
  • (közösség): pártoskodik, viszálykodik

újszövetség

főnév
  • újtestamentum

vaskéz

főnév
  • szigorúság, szigor, erély, szeveritás (idegen), zordság, zordonság, ridegség, keménység
  • könyörtelenség

speciális

melléknév
  • egyedi, egyéni
  • sajátos, sajátságos, jellegzetes, jellemző
  • különleges, különös, szokatlan, páratlan, egyedülálló, rendkívüli, specifikus, spéci (szleng)
  • részletes, tüzetes, szakszerű

sirató

főnév
  • siratóasszony, gyászoló
  • siratóének, halottsirató, siralom, jeremiád (szaknyelvi), gyászdal, gyászének, planctus (idegen)

oldódik

ige
  • szétoszlik, széjjeloszlik, eloszlik, feloldódik
  • hígul
  • lazul, bomlik, kikötődik
  • olvad, ellágyul, felenged

szabálytalan

melléknév
  • rendhagyó, rendellenes, szabályszerűtlen, szabályozatlan, különös, meglepő, elütő
  • törvénytelen, megengedhetetlen
  • természetellenes, abnormális, szokatlan, rendkívüli, kivételes, szertelen, rendszertelen, aberrált (szaknyelvi)
  • formátlan, alaktalan, amorf (választékos)
  • esetleges, véletlenszerű, ötletszerű, mesterkélt
  • egyenetlen, girbegörbe (bizalmas), deformált, zegzugos, hullámzó, aránytalan, aszimmetrikus

végrehajtó II.

főnév
  • foglaló, egzekutor (régies), dúló (tájnyelvi)

visszajár

ige
  • visszamegy, visszalátogat
  • meg-megjelenik
  • kísért
  • megillet

kerül

ige
  • elcsámborog, vargabetűt csinál, vargakanyart tesz, kitér, kerülőt tesz, kanyarodik
  • csavarog, lóg (bizalmas), bliccel, mulaszt, görbe úton jár
  • körüljár, körbejár, bejár
  • elkerül, őrizkedik (valamitől), tartózkodik, óvakodik (valamitől)
  • mellőz, bojkottál, kiközösít, kanyarint (tájnyelvi), gyűlöl, utál
  • jut, vetődik, keveredik, téved, szakad (tájnyelvi), megy, lép
  • adódik, akad, csúszik, esik, van, találkozik (tájnyelvi), elkövetkezik, kapódik (tájnyelvi), csurran-cseppen, jut (valamire), telik (valamire)
  • (valamennyibe): kóstál, ér (valamennyit)
  • jár (valamivel)

útkaparó

főnév
  • útőr, utász (tájnyelvi)

tunyaság

főnév
  • lustaság, restség
  • dologtalanság, tétlenség

valamikor

határozószó
  • egykor, valaha, ezelőtt, valamidőn (régies), hajdan, hajdanában, régen, régebben, régente, egyszer, azelőtt, korábban

ühüm

módosítószó
  • (bizalmas): igen, értem, igenis

témakör

főnév
  • tárgykör, tematika

vámol

ige
  • elvámol
  • (bizalmas): lopkod, elcsen, dézsmál