Szinonimaszótár

túlzás szinonimái

főnév
  • nagyotmondás, hencegés
  • mértéktelenség, szertelenség, extravagancia (idegen), extremitás (idegen)
  • véglet
  • nagyítás, hiperbola (idegen)
  • szuperlatívusz (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

beletanul

ige
  • belejön, begyakorol, belegyakorolja magát, belelendül, bedolgozza magát, kitanul (valamit), beleszokik, hozzászokik, beletörekedik (tájnyelvi)

egyidős

melléknév
  • egykorú, azonos korú, kortárs, egyívású, egykorbeli (tájnyelvi), egykeletű (tájnyelvi), egybeli (tájnyelvi), egyját (tájnyelvi), egykorács (tájnyelvi), egykorású (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a túlzás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tömegesen

határozószó
  • tömegestül, tömegével, csőstül, seregesen, seregestül, csapatostul, csoportostul, özönével, garmadával, dögivel (szleng), rakásával (tájnyelvi)

tanácskozik

ige
  • tárgyal, értekezik, ülésezik, gyűlésezik, eszmecserét folytat, megbeszél, konzultál, összeül, tanakodik (régies)

szűkszavú

melléknév
  • szófukar, hallgatag, csöndes, szótlan, szótalan, kevés szavú, murmuly (tájnyelvi) Sz: úgy beszél, mintha pénzen venné a szót
  • rövid, tömör, velős, magvas, szabatos, lakonikus, lényegre törő

szegy

főnév
  • mell, szügy

tréner

főnév
  • edző
  • idomár, állatszelídítő

ütődött

melléknév
  • (bizalmas): hülye, fogyatékos, hibbant, gyagyás, agyalágyult, esztelen, gyengeelméjű, lüke (bizalmas), dilis, dilinyós (bizalmas)
  • hóbortos, bolondos, lökött (szleng), kótyagos, féleszű, tökéletlen, egon (szleng), ubul (szleng)
  • (gyümölcs): törődött, sérült, hullott, potyolódott (tájnyelvi)

segélynyújtás

főnév
  • segítségnyújtás, támogatás, segítség, gyámolítás

rusnya

melléknév
  • ocsmány, rút, csúf, csúnya, ronda, undok, visszataszító, undorító
  • piszkos, szutykos, tisztátalan, szennyes, mocskos
  • alávaló, hitvány, piszok, gyalázatos, galád

nyergel

ige
  • felszerszámoz
  • indul

sógornő

főnév
  • sógorasszony, ángy (tájnyelvi), ángyi (tájnyelvi), ángyika (tájnyelvi), ángyó (tájnyelvi), édesnéne (tájnyelvi)

vakkant

ige
  • kaffant, mukkant, csahint (tájnyelvi), geggent (tájnyelvi), böffent (tájnyelvi), ugat, csahol
  • (pejoratív): szól, mond

vértanú

főnév
  • mártír, áldozat, hitvalló, hitbajnok (régies)

kaszabol

ige
  • aprít, vagdal, vág, vagdos, irdal (tájnyelvi)
  • öldös, öl, mészárol, gyilkol, vérengzik, koncol
  • hadakozik
  • sarabol

túr3

főnév
  • menet, forduló
  • játszma

többnyire

határozószó
  • legtöbbször, legtöbbnyire, leginkább, általában, nagyobbára, nagyrészt, nagyobbrészt, jobbára, jobbadán (választékos), jobbnyira (tájnyelvi), jobbrészt (tájnyelvi), jórészt, javarészt, rendszerint, rendesen, főként, főleg

útikönyv

főnév
  • útikalauz, kalauz, bedekker (idegen), itinerárium (idegen)

tűzhely

főnév
  • tüzelő (régies), katlan (tájnyelvi), takaréktűzhely, sparhert (bizalmas), spór (bizalmas), masina (tájnyelvi), csikótűzhely, szenelő (régies), tőcsik (régies), tűzpaly (régies), kamin (régies)
  • otthon, családi fészek

tapasztalatlan

melléknév
  • járatlan, gyakorlatlan, próbálatlan, kezdő, süldő (tájnyelvi), újonc, zöldfülű, ugrifüles (bizalmas), tejfelesszájú, analfabéta (bizalmas), mazsola (bizalmas)
  • tanulatlan, iskolázatlan, képzetlen, tájékozatlan, laikus
  • éretlen, naiv, tiszta lelkű, ártatlan

üggyel-bajjal

határozószó
  • nehézkesen, nehezen, alighogy, erőlködve, jajjal-bajjal, ínnal-kínnal (tájnyelvi)