tömít szinonimái

ige
  • szigetel, fojt, tapaszt, dugaszol, eltöm

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

számvevő

főnév
  • számvizsgáló, számvivő, könyvelő
  • számadó (tájnyelvi)
  • (régies): adószedő

pici I.

melléknév
  • picuri, pirinyó, parányi, tupsi (tájnyelvi), apró, kicsiny, pöttöm, pilinkó (régies), popotyi (tájnyelvi), picurkó, icipici, icurka-picurka, icike-picike, icinke-picinke, pinduri, pindurka, indurka (tájnyelvi), kicsi, filigrán
  • némi, egy kevés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tömít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tézis

főnév
  • tétel, tantétel, állítás, teoréma (szaknyelvi), doktrína (szaknyelvi)

szövetkezik

ige
  • összeszövetkezik, összefog, szervezkedik, szövetségre lép, szövetséget köt, társul, csatlakozik (valakihez, valamihez), egyesül, összeáll (bizalmas), tömörül
  • lepaktál (pejoratív), konspirál, összeszűri a levet, cimborál

szívószál

főnév
  • szalmaszál, szívóka, szipóka (szaknyelvi)

szájharmonika

főnév
  • harmonika, pofagyalu (tréfás)

torkaszakadtából

határozószó
  • hangosan, fennszóval, fennhangon, teli tüdőből, teli torokból, ahogy a torkán kifér

unokaöcs

főnév
  • unokafivér, unokakisöcs (tájnyelvi)

rostos

melléknév
  • szálas, szálkás, fibrózus (idegen), rágós, inas, rostokos (tájnyelvi)
  • fás

rezidencia

főnév
  • lakosztály
  • központ, székhely, domicilium (idegen)
  • (szleng): lakás, otthon, hajlék

némely

névmás
  • (választékos): némelyik, egynémely, egyik-másik, olyik (tájnyelvi), bizonyos, egyes, néhány, valamely, egynéhány, némi

saru

főnév
  • szandál
  • (régies): csizma, cipő

utolsó

melléknév
  • végső, hátulsó, sereghajtó, legutolsó, leghátsó
  • befejező, finális (idegen)
  • (szó): döntő, perdöntő, végső
  • legutóbbi, legújabb
  • maradék, meglevő
  • legrosszabb, leggyengébb
  • aljas, hitvány, semmirekellő, jellemtelen

vastagnyakú

melléknév
  • konok, makacs, akaratos, vasfejű
  • (bizalmas): kálvinista, kálomista (régies)

kabala1

főnév
  • szerencsetárgy, amulett, talizmán, fétis
  • varázslat

zsírfolt

főnév
  • zsírpecsét, szennyfolt, plecsni (bizalmas), paca, maszat, piszok

tömött

melléknév
  • sűrű, dús, busa (szemöldök), buja, burjánzó, kompakt (idegen)
  • tele, telt, teletömött, duzzadt, dagadó, degesz (tájnyelvi), busa (tájnyelvi), busás (tájnyelvi)
  • zsúfolt
  • hízott, hizlalt (liba, kacsa)

tétlenség

főnév
  • semmittevés, lustálkodás, heverés, lazsálás (bizalmas), tespedtség, tunyaság

tülekedés

főnév
  • tolongás, tolakodás, furakodás, nyomulás, lökdösődés, dulakodás, pankráció (bizalmas), közelharc, lökedelem (tájnyelvi), gyúródás (tájnyelvi), tumultus

zúgó I.

melléknév
  • morajló, zsivajgó, lármázó, zajongó
  • orgonáló, dudáló, süvöltő, fütyülő
  • susogó, zizegő
  • zümmögő, zsongó, dongó, döngicsélő
  • búgó, berregő, zakatoló, morgó
  • hangos, zajos, dörgő

traccsol

ige
  • fecseg, cseveg, tereferél, beszélget, pletykázik, trécsel (bizalmas), trafikál (régies), diskurál, locsog, csacsog, dumál (szleng)

szükségszerű

melléknév
  • szükséges, bekövetkező, elkerülhetetlen, kétségtelen, okvetlen, óhatatlan, biztos

ugyanakkor

határozószó
  • egyidejűleg, egy időben, szintakkor (régies)
  • egyszerre, azalatt
  • (bizalmas): egyszersmind, egyben, egyúttal

zsibongó II.

főnév
  • aula