tüskeszőlő szinonimái

főnév
  • (tájnyelvi): egres, pöszméte (tájnyelvi), piszke (tájnyelvi), köszméte (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

terjedelem

főnév
  • kiterjedés, nagyság, méret, térfogat, extenzió (idegen), dimenzió, volumen, szélesség, hosszúság, fesztáv (szaknyelvi)
  • sávtartomány (szaknyelvi)
  • hangterjedelem (szaknyelvi)
  • hatókörzet, hatókör, hatósugár, akciórádiusz (idegen)
  • időtartam, időköz, intervallum, periódus, ciklus

cella

főnév
  • börtöncella, zárka, fogda, hűvös (bizalmas), kalitka (szleng), egyes (szleng), kaszni (bizalmas), sitt (szleng), áresz (szleng), áristom (régies), kóter (régies)
  • kamra
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tüskeszőlő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

törvényes

melléknév
  • törvény szerinti, törvényszerű, törvényerejű, hatályos, legitim (idegen), legális, szabályos, jogos, jogszerű, jogérvényes, engedélyezett, megengedett
  • felesküdött, hites, hiteles

tapintatos

melléknév
  • figyelmes, kíméletes, udvarias, illedelmes, diszkrét, előrelátó, előzékeny, elővigyázatos, körültekintő, óvatos, finom, gyöngéd, diplomatikus

takar

ige
  • eltakar, elfed, eléáll
  • burkol, göngyöl, bugyolál
  • elborít, borít, ráterít, fed, befed, lep, belep
  • takargat, fedez, rejt, leplez, álcáz, palástol, kendőz, eldug, homályba burkol, elhallgat, kamuflál (régies)
  • (tájnyelvi): arat, betakarít, begyűjt, behord

szembetűnő

melléknév
  • feltűnő, szembeötlő, szembeszökő, ordító, kirívó, virító, rikító, nyilvánvaló, félreérthetetlen, evidens, kézenfekvő, észlelhető, látható, kétségtelen

túlhajtott

melléknév
  • túlzásba vitt, szertelen, mértéktelen
  • fölfújt

vágyakozik

ige
  • vágyik, vágyódik, áhítozik, epekedik, kívánkozik, áhít, sóhajtozik, szomjazik (valamire), sóvárog, eped, ácsingózik, apajtozik (tájnyelvi), esekedik (tájnyelvi), ácsing (tájnyelvi), sarmankodik (tájnyelvi)

sérthetetlen

melléknév
  • sebezhetetlen, védett, támadhatatlan, immúnis
  • szent, érinthetetlen
  • megszeghetetlen

sarkantyúka

főnév
  • bírósarkantyú, kapucinusvirág, sarkantyúvirág

nyög

ige
  • kínlódik, erőlködik, szenved, gyötrődik, sínylódik, tűr
  • recseg, nyikorog
  • nyögdécsel, nyöszörög, nyöszög (tájnyelvi), siránkozik, sóhajtozik, jajgat, jajveszékel, nyekeg (tájnyelvi), nyögődözik (tájnyelvi)

sötét II.

főnév
  • sötétség, homály
  • éjszaka
  • börtön, zárka, cella, sötétzárka
  • tájékozatlanság, bizonytalanság

válság

főnév
  • krízis, recesszió (szaknyelvi), hanyatlás, visszaesés, pangás, dekonjunktúra (szaknyelvi)
  • zavar, nehézség, bonyodalom, megrázkódtatás, szükséghelyzet
  • fordulópont, holtpont

vevő

főnév
  • vásárló, bevásárló, kuncsaft (bizalmas), ügyfél, kliens, üzletfél, fogyasztó
  • vevőkészülék

kéjeleg

ige
  • gyönyörködik, élvezkedik, kéjkedik (régies), bujálkodik, tobzódik

tűzdel

ige
  • tűzöget
  • (növényt): ültet, pikíroz (szaknyelvi)
  • hímezget, varrogat, öltöget
  • spékel (szaknyelvi)
  • told, hozzátold
  • (szöveget): élénkít, tarkít, változatossá tesz

törik-szakad

határozószó
  • mindenáron, mindenképpen, mindenképp, okvetlenül, föltétlenül, inde-unde (tájnyelvi), ha törik, ha szakad

ügyetlen

melléknév
  • esetlen, setesuta, kétbalkezes, fakezű, kétballábas, félszeg, járatlan, gyakorlatlan, gyámoltalan, mafla, ügyefogyott, tutyimutyi, balfácán (bizalmas), balfasz (durva), béna (szleng), balfék (bizalmas), töketlen (szleng), nehézkes, ormótlan, tébláb (tájnyelvi), pancser (szleng), fuser (szleng) Sz: a szemét is kilopják; bottal is agyonlövi magát; egy rakás szerencsétlenség; még a fingba is belebotlik; sír a kezében a munka; teddide-teddoda; úgy áll ott, mint egy rakás szerencsétlenség
  • sikertelen, elhibázott, célszerűtlen, szerencsétlen, rossz

újonnan

határozószó
  • mostanában, újontában (tájnyelvi)
  • megint, ismét, ismételten, újra, újból
  • (tájnyelvi): újként

tartalékol

ige
  • félretesz, megtakarít, tartogat, elraktároz, megőriz, felhalmoz, beoszt, rezervál, gyűjt

ütött-kopott

melléknév
  • kopott, használt, viselt, viseltes, toprongyos, rongyos, elviselt
  • megviselt, megrongálódott, ócska, rozzant, rozoga, szedett-vedett, szegényes, snassz (bizalmas), sébig (idegen, bizalmas)