szemfényvesztés szinonimái

főnév
  • bűvészkedés, varázslat, káprázat, hókuszpókusz, kóklerség, sarlatánság, illúziókeltés, porhintés, alakosság, mágia, humbug (bizalmas)
  • ámítás, csalás, szélhámosság, svindli (bizalmas), bolondítás, szédelgés, becsapás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

áruhalmozó

melléknév, főnév
  • raktározó, felvásárló

injekció

főnév
  • szúrás, szuri (bizalmas), befecskendezés (szaknyelvi)
  • (szaknyelvi): cementbelövés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szemfényvesztés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

számláz

ige
  • kontíroz (bizalmas), számlát kiállít, számlát küld

rovátka

főnév
  • rovátkolás, rovátkázás, bemetszés, bevágás, bemélyedés, horony, vájat, vágat, metszés, bevagdalás, incisio (idegen)

rezgőfű

melléknév
  • gyöngyöcske, máriakönnye, máriatábla, remegőfű, reszketőfű

pótkötet

főnév
  • szupplementum (idegen), kiegészítő kötet

székház

főnév
  • központ, rezidencia

szótár

főnév
  • szógyűjtemény, szószedet, szójegyzék, glosszárium (szaknyelvi), nómenklatúra (szaknyelvi), szókincstár, szókönyv (régies), lexikon (régies), nómenklatúra (régies), dictionarium (idegen)

összetorlódik

ige
  • felhalmozódik, felgyülemlik, összegyülemlik, tornyosul

őszinteség

főnév
  • igazmondás, nyíltság, egyenesség, nyíltszívűség, szókimondás

megbűnhődik

ige
  • megfizet, meglakol, elveszi méltó büntetését, megszenved, megkeserül (valamit), lakol, levezekel, expiál (régies) Sz: megissza a fekete levest; fejére esett a sulyok; nem viszi el szárazon; nagy árat fizet

parafa

főnév
  • paratölgy, kéregfa

szurtos

melléknév
  • piszkos, mocskos, szutykos, koszos, maszatos, fekete, füstös, kormos, mosdatlan, ápolatlan, lompos, gondozatlan

tegnapi

melléknév
  • minapi, nemrégi, korábbi, tennapi (tájnyelvi)
  • idejétmúlt

harapnivaló

főnév
  • ennivaló, étel, étek, eleség, eledel, elemózsia, kaja (bizalmas), sörkorcsolya (bizalmas), borkorcsolya, abrak (szleng), zaba (szleng), kaja (szleng), moslék (szleng), nyalánkság (szleng), siló (szleng), takarmány (szleng)

vesztegel

ige
  • áll, rostokol, időzik, tartózkodik, stagnál, dángubál (tájnyelvi), peshed (tájnyelvi)
  • vár, várakozik
  • (tájnyelvi): késik, elmarad
  • henyél, tétlenkedik, (időt) fecsérel, veszteget

udvariatlan

melléknév
  • nyers, neveletlen, durva, goromba, tiszteletlen, tapintatlan, figyelmetlen, bántó, faragatlan, arcátlan, modortalan, lovagiatlan, pórias

szemlátomást

határozószó
  • láthatólag, világosan
  • nyilván, nyilvánvalóan, kétségtelenül, kétségkívül

szalmagyopár

főnév
  • pusztai gyopár, sárgagyopár, sárgaszalmavirág

szintézis

főnév
  • összefoglalás, összegezés, summázat

tuskó

főnév
  • fatönk, tönk, tőke, böcek (tájnyelvi), csutak (tájnyelvi), dücskő (tájnyelvi), babura (tájnyelvi), bucsak (tájnyelvi), tücskő (tájnyelvi)
  • (jelzőként): fajankó, mamlasz, tökfej
  • bárdolatlan, iskolázatlan
  • öntecs (szaknyelvi), fémtömb

szerencsecsillag

főnév
  • jócsillag
  • szerencse, sors

ruházkodik

ige
  • öltözik, öltözködik
  • (tájnyelvi): veszekedik, veszekszik

szókimondó

melléknév
  • nyílt, egyenes, őszinte, karakán, igazmondó, szókiszóló (tájnyelvi), mérmondó (tájnyelvi) Sz: a kapát kapának, az ásót ásónak mondja; nem tesz lakatot a szájára; nevén nevezi a gyereket; nem rejti véka alá a véleményét; ami a szívén, az a száján; nyelvén van a szíve; kimondja, ami a szívén fekszik; kijelenti feketén-fehéren; nem árul zsákbamacskát; kerek perec kimondja; nem köt görcsöt a nyelvére

tűzkő

főnév
  • kovakő (régies), kova (régies), tűzkova (régies), koha (régies)