szemfényvesztés szinonimái
főnév
- bűvészkedés, varázslat, káprázat, hókuszpókusz, kóklerség, sarlatánság, illúziókeltés, porhintés, alakosság, mágia, humbug (bizalmas)
- ámítás, csalás, szélhámosság, svindli (bizalmas), bolondítás, szédelgés, becsapás
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
gaz II.
főnév
- gyom, dudva, gyimgyom (tájnyelvi), gizgaz, burján (tájnyelvi), durdaly (tájnyelvi), bozdut (tájnyelvi), csohét (tájnyelvi), pörje (tájnyelvi)
rovátka
főnév
- rovátkolás, rovátkázás, bemetszés, bevágás, bemélyedés, horony, vájat, vágat, metszés, bevagdalás, incisio (idegen)
szótár
főnév
- szógyűjtemény, szószedet, szójegyzék, glosszárium (szaknyelvi), nómenklatúra (szaknyelvi), szókincstár, szókönyv (régies), lexikon (régies), nómenklatúra (régies), dictionarium (idegen)
megbűnhődik
ige
- megfizet, meglakol, elveszi méltó büntetését, megszenved, megkeserül (valamit), lakol, levezekel, expiál (régies) Sz: megissza a fekete levest; fejére esett a sulyok; nem viszi el szárazon; nagy árat fizet
szurtos
melléknév
- piszkos, mocskos, szutykos, koszos, maszatos, fekete, füstös, kormos, mosdatlan, ápolatlan, lompos, gondozatlan
harapnivaló
főnév
- ennivaló, étel, étek, eleség, eledel, elemózsia, kaja (bizalmas), sörkorcsolya (bizalmas), borkorcsolya, abrak (szleng), zaba (szleng), kaja (szleng), moslék (szleng), nyalánkság (szleng), siló (szleng), takarmány (szleng)
vesztegel
ige
- áll, rostokol, időzik, tartózkodik, stagnál, dángubál (tájnyelvi), peshed (tájnyelvi)
- vár, várakozik
- (tájnyelvi): késik, elmarad
- henyél, tétlenkedik, (időt) fecsérel, veszteget
udvariatlan
melléknév
- nyers, neveletlen, durva, goromba, tiszteletlen, tapintatlan, figyelmetlen, bántó, faragatlan, arcátlan, modortalan, lovagiatlan, pórias
tuskó
főnév
- fatönk, tönk, tőke, böcek (tájnyelvi), csutak (tájnyelvi), dücskő (tájnyelvi), babura (tájnyelvi), bucsak (tájnyelvi), tücskő (tájnyelvi)
- (jelzőként): fajankó, mamlasz, tökfej
- bárdolatlan, iskolázatlan
- öntecs (szaknyelvi), fémtömb
szókimondó
melléknév
- nyílt, egyenes, őszinte, karakán, igazmondó, szókiszóló (tájnyelvi), mérmondó (tájnyelvi) Sz: a kapát kapának, az ásót ásónak mondja; nem tesz lakatot a szájára; nevén nevezi a gyereket; nem rejti véka alá a véleményét; ami a szívén, az a száján; nyelvén van a szíve; kimondja, ami a szívén fekszik; kijelenti feketén-fehéren; nem árul zsákbamacskát; kerek perec kimondja; nem köt görcsöt a nyelvére