rendellenes szinonimái

melléknév
  • beteges, kóros, természetellenes, abnormális, fogyatékos, patologikus, patológiás (szaknyelvi), anomáliás (szaknyelvi), elfajzott, romlott, deformálódott (idegen)
  • szabálytalan, rendetlen, irreguláris (szaknyelvi), szokatlan, torz, furcsa, fura, idegenszerű, szertelen, visszás, extravagáns (idegen), excentrikus
  • törvényellenes, jogtalan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

para-dió

főnév
  • amazoni mandula, amerikai dió, brazíliai dió

pokol

főnév
  • alvilág, örök kínok helye, gyehenna, infernó (idegen), Hadész (idegen), seol (idegen)
  • szenvedés, gyötrelem
  • kárhozat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a rendellenes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ráijeszt

ige
  • megijeszt, megijeget (tájnyelvi), megrémít, ráförmed, megriaszt, ráriaszt (régies), megfenyeget, megfélemlít, fölrettent (régies), megszeppent (régies), ráreccsint (régies)

párbajsegéd

főnév
  • szekundáns (régies), segéd, megbízott, tanú

övezet

főnév
  • zóna, vidék, térség, körzet, régió, sáv
  • öv, égöv
  • szektor (szaknyelvi), szféra
  • (régies): párkány, keríték (régies), korlát, pártázat

odaillő

melléknév
  • odavaló, hozzáillő, beleillő
  • helyénvaló, találó, alkalomszerű, alkalmas, szalonképes, adekvát, megfelelő, helyes, ildomos (választékos)

recehártya

főnév
  • ideghártya, retina (szaknyelvi), látóhártya

sárgafagyöngy

főnév
  • fakín, fanyűg

munkaértekezlet

főnév
  • értekezlet, megbeszélés, szakmai összejövetel, szakmai megbeszélés, szeánsz (szleng), paláver (szleng)

molnár

főnév
  • malmos (régies), molinár (régies), őrlő (régies)

közkedvelt

melléknév
  • népszerű, kapós (bizalmas), kelendő, keresett, divatos, kurrens, felkapott (bizalmas), híres, frekventált, szeretett, kedvelt

nagyujj

főnév
  • hüvelyk, hüvelykujj, öregujj (tájnyelvi)

semerre

határozószó
  • sehova, sehová, sehol sem, sehol se

szabadságharc

főnév
  • felkelés, forradalom, szabadságküzdelem (választékos), függetlenségi harc

firkálmány

főnév
  • firka, firkálás, macskakaparás, ákombákom, irkafirka
  • iromány, fércmű, fércmunka

tónus

főnév
  • hangszín, hang, orgánum (idegen)
  • hangnem, hanghordozás
  • modor
  • árnyalat, színárnyalat, árnyalás, színezet, kolorit (idegen)

szúrós

melléknév
  • hegyes, tüskés, tövises
  • borotválatlan, borostás, sörtés, szőrös
  • (szag): kellemetlen, csípős, éles, penetráns, metsző, erős
  • (tekintet): barátságtalan, átható, fürkésző
  • csípős, éles, fullánkos, maró, gúnyos, epés, szatirikus, bántó, sértő

rendezett

melléknév
  • áttekinthető, érthető, világos, logikus, összefüggő, koherens (szaknyelvi), tiszta, olvasható
  • ápolt, gondozott, jól fésült, nett
  • tisztes, megállapodott, kiegyensúlyozott, konszolidált, stabil
  • fegyelmezett, katonás, engedelmes, összeszedett

ráfordítás

főnév
  • kiadás, költség, kifizetés, költés
  • befizetés
  • invesztálás, input (szaknyelvi), befektetés
  • felhasználás, igénybevétel, elhasználás

rosszalló

melléknév
  • helytelenítő, elítélő, bíráló, kedvezőtlen, megbélyegző, feddő, szemrehányó, pejoratív

szőkeség

főnév
  • szöszi, szöszke

részletfizetés

főnév
  • résztörlesztés, részfizetés

pást

főnév
  • (szaknyelvi): (vívásban) küzdőtér, plans (idegen)
  • (tájnyelvi): pázsit, fű, legelő, rást (tájnyelvi), gyepszőnyeg

ruha

főnév
  • öltözet, öltözék, toalett, ruházat, cucc (bizalmas), viselet, habitus (régies), köntös, kosztüm, öltöny, gúnya, csuha, lepel, hacuka (bizalmas), szerelés (szleng), szerkó (szleng), ancug (bizalmas), ruci (szleng), cula (tájnyelvi), salni (szleng), csomagolás (szleng), condra (tájnyelvi), gönc (tájnyelvi), ringy-rongy, rongy
  • mez, jelmez
  • ágynemű, konyharuha
  • törlőrongy, porrongy, portörlő
  • (szleng): verés, vereség

szultán

főnév
  • padisah, császár, uralkodó, török cár (régies)