pukkadozik szinonimái

ige
  • szétveti a méreg, dühöng, irigykedik
  • nevetgél, kacarász, hahotázik, göcög (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tárnics

főnév
  • encián, ördögméze (régies)
  • kákics (tájnyelvi)

kockás

melléknév
  • négyzethálós, négyzetrácsos
  • pepita, sakktáblaszerű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a pukkadozik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

polgárháború

főnév
  • belháború, belharc, belviszály, belvillongás, testvérháború

őrs

főnév
  • raj, szakasz, osztag, csoport
  • egység, alegység

óvszer

főnév
  • kondom (idegen), koton (bizalmas), védszer (régies), gumi (bizalmas), köpeny (szleng), zokni (szleng), munkaruha (szleng)

nemzetiség

főnév
  • népcsoport, nemzeti kisebbség, nacionalitás (régies), etnikum

pribék

főnév
  • hóhérsegéd
  • porkoláb (régies), pandúr, fogdmeg (régies)
  • semmirekellő, jöttment, elvetemült, aljas (ember)
  • (régies): útonálló, zsivány (régies), rabló
  • (régies): áruló, hitszegő

repül

ige
  • száll, szárnyal, ível, siklik, repdes, röpdös, csapong, szállong
  • lebeg, lobog, libeg-lobog
  • elröppen
  • siet, rohan, fut, száguld, robog
  • (idő): múlik, telik, szalad, elröppen, száll

mérleghinta

főnév
  • libikóka, lógabiga (tájnyelvi), lapinka (tájnyelvi), billenőhinta

mellény

főnév
  • lajbi (régies), lélekmelegítő, melles (tájnyelvi), mellyes (tájnyelvi), melltakaró (tájnyelvi)
  • pruszlik (tájnyelvi), rékli (tájnyelvi), zeke (tájnyelvi), derékravaló (tájnyelvi)

kopaszt

ige
  • megtisztít, szőrtelenít, melleszt (tájnyelvi)
  • (bizalmas): kifoszt, kivetkőztet, megfej (szleng), megpumpol (szleng)

mire

határozószó
  • amikorra
  • és erre

rideg

melléknév
  • barátságtalan, feszes, kimért, merev, zárkózott
  • hűvös, hideg, jéghideg, fagyos, hivatalos, előírásos (viselkedés), részvétlen, érzéketlen, érzéstelen, elutasító, visszautasító, jeges
  • zártkörű, mostoha (bánásmód), keményszívű, kőszívű, szőrösszívű (bizalmas), kíméletlen, lélektelen, szívtelen, kérlelhetetlen, könyörtelen, mord, morc, marcona, morózus, nyers
  • sivár, kopár
  • kietlen, zord, terméketlen(régies)
  • költőietlen, prózai, nyers, sanyarú, száraz, puszta
  • (állattartás): szilaj
  • (tájnyelvi) (állat): meddő, herélt, ivartalanított

sértetlen

melléknév
  • ép, egész, csorbítatlan, hiánytalan, teljes, hibátlan, bántatlan (régies), érintetlen, intakt (szaknyelvi), integer (idegen)

felnő, fölnő

ige
  • megnő, felnövekszik, felserdül, felcseperedik, felnőtté válik, cseperezik (tájnyelvi), felgingárodik (tájnyelvi), megiperedik (tájnyelvi), felsúdul (tájnyelvi), felterem (tájnyelvi), kifejlődik
  • kivirul, kivirágzik
  • felnevelkedik Sz: veri az anyja tolla; kinőtt az Isten markából; benőtt a feje lágya; nem lehet már az ágy alá dugni; liba volt, most lúd; nem játszik már dióst

televíziós

melléknév
  • tévés

szétbont

ige
  • széjjelbont, szétfejt, felfejt, elfejt (tájnyelvi), szétszed, széjjelszed, kifejt, szétszerel, széjjelszerel, szétválaszt, széjjelválaszt, kibont, kibogoz, elboncol (tájnyelvi)
  • (telefonvonalat) szétkapcsol
  • (vegyületet): felbont, megbont, dekomponál (idegen)

puma

főnév
  • ezüstoroszlán
  • (régies): ágyúgolyó, bomba

pocsék

melléknév
  • rossz, kritikán aluli, utálatos, rettenetes, siralmas, csapnivaló, förtelmes, gyenge, kopott, rozoga, tré (bizalmas), kriminális (bizalmas), lepra (durva), moslék (szleng)
  • ronda, ocsmány, csúnya, visszataszító
  • (tájnyelvi): pocsékoló, pazarló, költekező, pénzpocsékoló, fecsérlő, tobzódó (régies), préda (tájnyelvi)

recenzió

főnév
  • ismertetés, bemutatás, referátum (szaknyelvi)
  • bírálat, műbírálat, értékelés, kritika, méltatás, elemzés

szépséghiba

főnév
  • szeplő, hiányosság, fogyatékosság

ráfanyalodik

ige
  • rákényszerül, rászorul

összeforr

ige
  • (seb): beforr, meggyógyul, begyógyul, beheged, összenő
  • összeforrad, összeolvad, fuzionál
  • összekapcsolódik, eggyé válik

rémes

melléknév
  • megdöbbentő, iszonyú, iszonyatos, borzalmas, borzasztó, félelmetes, rémítő, rémisztő, rettenetes, szörnyű, szörnyűséges, ijesztő, hajmeresztő, hátborzongató, kísérteties, rémületes, rémletes (régies)
  • kellemetlen, elviselhetetlen

szerzemény

főnév
  • préda, zsákmány, akvizíció (régies), keresmény (régies), szajré (szleng), szerelék (régies)
  • mű, darab, kompozíció, opus (választékos)
  • zenemű, zenedarab
  • költemény