olajkályha szinonimái

főnév
  • olajkazán

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

folyton

határozószó
  • szüntelenül, állandóan, mindig, kitartóan, szünet nélkül, egyre, folyton-folyvást, tartósan, szakadatlanul, megszakítás nélkül, egyfolytában, vég nélkül, örökösen, minduntalan, unos-untalan, furtonfurt, fánton-fánt (tájnyelvi), minduntig (tájnyelvi), mindváltig (tájnyelvi), furtonosan (tájnyelvi)

benzinkút

főnév
  • töltőállomás, üzemanyagtöltő állomás, benzintöltő állomás, üzemanyag-felvevő állomás (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a olajkályha szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyíltan

határozószó
  • világosan, egyenesen, őszintén, magyarán, kereken, kendőzetlenül, szabadon, félreérthetetlenül, áperte (régies), nyilván (régies), ország-világ előtt

mindenünnen

határozószó
  • mindenhonnan, mindenfelől

merev

melléknév
  • dermedt, feszes, rugalmatlan, sprőd (bizalmas), kemény, meredt, megmerevedett, mozdulatlan, rigid (idegen), stejf (idegen), hajlíthatatlan, meggémberedett
  • nehézkes, megrögzött, megcsontosodott, bénult, szokott, meggyökeresedett, hajthatatlan, vaskalapos, sztereotip (idegen)
  • kimért, szertartásos, előírásos, formális, hivatalos, rideg, lélektelen, szigorú, zord, katonás, dogmatikus, rigorózus (idegen)

meggyilkol

ige
  • megöl, legyilkol, leöldös, agyoncsap, agyonüt, agyonver, agyonvág, kiirt, kivégez, elpusztít, felnyársal, felkoncol, lemészárol, lekaszabol, kardélre hány, elolt (tájnyelvi), hazavág (szleng), hidegre tesz (bizalmas), eltesz láb alól, likvidál

odafelé

határozószó
  • arrafelé, odaúton

összefolyik

ige
  • egybefolyik, összevegyül, egybeömlik, összeszalad, összecsap
  • egybeolvad, összeolvad, összemosódik, összefut, elmosódik

létező

melléknév
  • levő, lévő, meglevő, meglévő, fennálló, előforduló
  • élő, eleven
  • lény, teremtmény
  • valóságos, való, adott, megragadható, kézzelfogható, szemmel látható, reális, konkrét

leltároz

ige
  • leltárba vesz, leltárt készít, jegyzékbe vesz, számba vesz, összeszámlál, lajstromoz, összeír, rovancsol (szaknyelvi)

kalapál

ige
  • kalapácsol, ütöget, püföl, pörölyöz (tájnyelvi), kalobál (tájnyelvi), kalakol (tájnyelvi)
  • kopácsol, kalamol (tájnyelvi), kallantyúz (tájnyelvi), kótog (tájnyelvi)
  • (szív): üt, ver, dobog, lüktet

lumbágó

főnév
  • izomzsába, hexensussz (bizalmas)

összetört

melléknév
  • megtört, kimerült, megviselt, elgyötört, elkínzott, elcsigázott, lesújtott

perdít

ige
  • fordít, sederít (tájnyelvi), pöndörít (tájnyelvi), kerenget (régies), karikál (régies), forgat, centrifugál (idegen)

elmerül

ige
  • alábukik, alámerül, lemerül, elsüllyed, leszáll, lebukik, megfeneklik, elgöbben (tájnyelvi), elguggan (tájnyelvi), elkottyan (tájnyelvi)
  • eltűnik, belevész, beleolvad
  • belemélyed, elmélyed, átadja magát (valaminek)

szabó

főnév
  • ruhakészítő, szabómester, cérnabáró (tájnyelvi), cérnarágó (tájnyelvi)
  • szabász

reszket

ige
  • remeg, rezeg, reng, ing, rángatózik, oszcillál (idegen), vibrál, darál (szleng), rázkódik (tájnyelvi), borsódzik a háta
  • didereg, fázik, borzong, vacog, citerázik (bizalmas), cidrizik (bizalmas)
  • fél, aggódik
  • (valakiért, valamiért): szeret, kíván, óhajt
  • (valakiért, valamiért): félt

oldal

főnév
  • fél, rész, tájék, darab
  • térfél
  • lap, felület
  • szél, szegély, éle (valaminek)
  • irány, vonatkozás, tekintet, szempont
  • érdekkör, párt
  • ág, leszármazás, vonal
  • adottság, tulajdonság

nyelvezet

főnév
  • nyelvhasználat, kifejezésmód, stílus, beszédmód, terminológia (szaknyelvi), dikció (régies)
  • language (szaknyelvi)

önképzés

főnév
  • önművelés, autodidaxis (idegen)

rendezget

ige
  • rakosgat, rámol, igazgat

organikus

melléknév
  • szerves
  • szervi, szomatikus, testi

modern

melléknév
  • korszerű, mai, mostani, újszerű, divatos, menő (szleng), újmódi (régies)
  • korunkbeli, haladó

öröm

főnév
  • vidámság, jókedv, élvezet, kéj, gyönyör, boldogság, gyönyörűség, kedv, tetszés, kielégülés, elégtétel, eksztázis, ujjongás, örömrivalgás, ováció, eufória, derültség
  • örvendezés, vigasság, vígság, vigalom, örömmámor, mulatság

restelkedik, röstelk

ige
  • szégyenkezik, pirul, szégyell, elszégyelli magát, irul-pirul, pironkodik, átall