megfontolás szinonimái

főnév
  • fontolgatás, körültekintés, meggondolás, mérlegelés, okoskodás, latolgatás, elmélkedés, gondolkodás, töprengés, fontolóra vétel, rágódás, kérődzés, tűnődés, spekuláció, konszideráció (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

végtag

főnév
  • tag, testrész, extremitas (szaknyelvi)

fellök, föllök

ige
  • feltaszít, feldönt, eldönt, eldűt (tájnyelvi), felborít, felfordít, ledönt, felbillent, fellök, kiborít, kidönt, oldalt dönt, felbök (tájnyelvi), feltaszint (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megfontolás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

maximális

melléknév
  • legnagyobb, legmagasabb, legmesszebbmenő, legfelső, legjobb, legkülönb, legtöbb

lecsuk

ige
  • lezár, bezár, elzár, becsuk
  • letartóztat, bebörtönöz, leültet, lakat alá tesz, hűvösre tesz (bizalmas), berupál (régies), bedutyiz (bizalmas), bevarr (szleng), bekóterol (szleng), bevág (bizalmas), elraktároz (szleng), sittre vág (szleng), lesittel (szleng), megmázsál (szleng), bekaszniz (tájnyelvi), lecsukatol (tájnyelvi)

lakáshiány

főnév
  • lakásínség, lakásprobléma, lakáskérdés, lakásgond

konszenzus

főnév
  • egyetértés, nézetazonosság, összhang
  • egyezség, megegyezés, megállapodás, szerződés, szövetség, paktum (régies), alku, kompromisszum, kiegyezés, konvenció (szaknyelvi)
  • beleegyezés, jóváhagyás, hozzájárulás, elfogadás, helybenhagyás, engedélyezés
  • (régies): határozat

megdönthetetlen

melléknév
  • cáfolhatatlan, kétségbe vonhatatlan, megingathatatlan, megtámadhatatlan, tagadhatatlan, vitathatatlan, kétségtelen, perdöntő, kivédhetetlen, ékes (bizonyíték), apodiktikus (szaknyelvi), inkontesztábilis (idegen)
  • szilárd, erős, biztos, stabil

megterhel

ige
  • megrak, telerak, rányom (bizalmas), nyakába varr, felmálház, elnehezít, megpakol
  • (gyomrot): megfekszik, megnyom, megül
  • túlterhel
  • ráterhel, felszámít, terhére ír, számlájára ír, betábláz

világosan

határozószó
  • érthetően, tisztán, nyíltan, magyarán, explicite (idegen), kézzelfoghatóan, egyértelműen, nyilvánvalóan, szabatosan

kidomborít

ige
  • kihasasít, kidülleszt, felduzzaszt
  • aláhúz, rámutat, kiemel, hangsúlyoz, nyomatékosít, hangoztat, felhívja a figyelmet

ketted

számnév
  • fél, egyketted

hadállás

főnév
  • hadrend
  • helyzet, pozíció

kikúrál

ige
  • kikezel, kigyógyít, kiorvosol (tájnyelvi)

méhkaparás

főnév
  • abortusz, művi vetélés, küret (szaknyelvi), kaparás (bizalmas), terhességmegszakítás, abrázió (szaknyelvi), magzatelhajtás

mondattan

főnév
  • szintaxis (szaknyelvi)

bús

melléknév
  • szomorú, bánatos, kedveszegett, levert, csüggedt, vigasztalan, lógó orrú, lehangolt, borongós, örömtelen, elszontyolodott, szontyoli (bizalmas), melankolikus, elégikus, deprimált, boldogtalan, komor
  • (régies): bősz, bőszült, haragos

pazar

melléknév
  • fényűző, díszes, kápráztató, gazdag, dús, pompás, fényes, briliáns, csillogó, ragyogó
  • kitűnő, felséges, isteni, kiváló, elsőrendű, fantasztikus, remek, pipec (szleng), bőséges, kiadós, lukulluszi
  • (régies): pazarló, tékozló

okozat

főnév
  • következmény, eredmény, folyomány, kihatás, végeredmény, effektus, kimenetel, fejlemény, vég

megfürdet

ige
  • megmárt, alámerít, alábuktat
  • megmos, lemos
  • megöntöz, eláraszt, átitat

másol

ige
  • kopíroz (bizalmas), sokszorosít, párjál (tájnyelvi), indigózik (szleng), leír, koppint (szleng), kottáz (szleng), stencilez
  • reprodukál
  • utánoz, követ, imitál
  • majmol, szajkóz (bizalmas)

megperzselődik

ige
  • megég, tüzet fog, megpörkölődik, megpirul, megbarnul (tájnyelvi), megpergelődik (tájnyelvi), rókát fog

odadob

ige
  • odavet, odahajít, odalök, lódít, odataszít, odavág, odaad
  • feláldoz, kiszolgáltat, lemond (valamiről)

megingat

ige
  • megrendít, kizökkent, eltántorít, elbizonytalanít, elbátortalanít, letör, lever, elcsüggeszt, megszédít (bizalmas)

légkör

főnév
  • levegő, burok, atmoszféra
  • időjárás, klíma
  • közhangulat, hangulat, közszellem
  • miliő, környezet

megszállás

főnév
  • elözönlés, invázió, birtokbavétel, elfoglalás, gyarmatosítás, okkupáció (régies)

óhaj

főnév
  • óhajtás, sóhaj, kívánság, kívánalom, kívánat (régies), kérés, kérelem, vágy, vágyakozás, sóvárgás, epekedés, áhítozás, vágyódás, fohász (választékos)
  • kedv, szándék, törekvés, akarat