hullámvölgy szinonimái

főnév
  • mélyrepülés (bizalmas)
  • mélypont (bizalmas), rossz passz (szleng), gödör (szleng)(bizalmas)(szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyengeség, gyöngeség

főnév
  • erőtlenség, tehetetlenség, levertség, munkaképtelenség, elesettség, fáradtság, zsibbadtság, kimerültség, bágyadtság, hasznavehetetlenség, aszténia (szaknyelvi)
  • határozatlanság, tökéletlenség, gyarlóság, esendőség, befolyásolhatóság, ingatagság
  • hiba, fogyatékosság, hiányosság

életveszély

főnév
  • életveszedelem, végveszély
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hullámvölgy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hitelintézet

főnév
  • hitelbank, bank, bankház, pénzintézet

ha

kötőszó
  • hogyha, amennyiben, hacsak, föltéve, hogy
  • amikor, valahányszor

gyaur

melléknév, főnév
  • keresztény, hitetlen, ebhitű

fordulatszám

főnév
  • forgásszám

horogkereszt

főnév
  • szvasztika (idegen), hakenkreuz (idegen)

írisz1

főnév
  • nőszirom, kardliliom, korall-liliom

részletesen

határozószó
  • aprólékosan, alaposan, töviről hegyire, apróra, kimerítően, nyomosan (tájnyelvi)

feles, fölös

melléknév
  • felesleges, fölösleges, szükségtelen

fejlemény

főnév
  • következmény, folytatás, folyomány, kihatás, eredmény, kimenetel, végkifejlet, előrehaladás
  • (szaknyelvi): képződmény, változat
  • (régies): fejlődés, evolúció (szaknyelvi)

csókolódzik, csókoló

ige
  • puszilkodik (bizalmas), puszilódzik (bizalmas), csőröz (bizalmas), csőrözik (bizalmas), csőrikézik (bizalmas), nyalakodik (pejoratív), smárol (szleng), smacizik (szleng), kisszel (szleng), kacsalódzik (tájnyelvi), apolkózik (tájnyelvi)
  • szerelmeskedik, ölelkezik

félórás

melléknév
  • félórai, félórányi, harmincperces

ivó

főnév
  • kocsma, italbolt, söntés, kármentő (régies), csapszék, csárda, fogadó, italmérés, lebuj (szleng), talponálló, kricsmi (szleng), csehó (szleng), köpködő (szleng)

kapcsoló I.

melléknév
  • csatoló
  • összekötő, konjunktív (szaknyelvi), kopulatív (idegen)

kujtorog

ige
  • csatangol, csavarog, kószál, kódorog, jár-kel, tekereg, lődörög, lézeng, lófrál, őgyeleg, ődöng, ténfereg, barangol, császkál

kirohan

ige
  • kifut, kiszalad, kiront, kiszáguld, kirobog, kitódul, hanyatt-homlok kifut
  • kitör, kinyomul, kicsap, kiront
  • kifakad, kitör, rátámad, nekiugrik, nekitámad, felfortyan, torkának ugrik

humbug

főnév
  • csalás, szédelgés, szélhámosság, szemfényvesztés, ámítás, koholmány, svindli (bizalmas), kóklerség

hirdetőoszlop

főnév
  • reklámoszlop

imponál

ige
  • tetszik, tekintélye van, súlya van, tiszteletet kelt, hatással van, elismerést kelt, bámulatot vált ki

kínlódás

főnév
  • fájdalom, szenvedés, nyavalygás, gyötrődés, gyötrelem, vergődés, vívódás, keserv, bánkódás, szorongás, szívfájdalom
  • vesződség, erőlködés, küszködés, küzdelem, fáradság, baj

idegen

melléknév
  • külföld, külhon, külország

hahotázik

ige
  • nevet, kacag, röhög (bizalmas)

intarzia

főnév
  • berakás, famozaik, betét

királyfi

főnév
  • herceg, trónörökös