felmutat, fölmutat szinonimái

ige
  • megmutat, előtár, előterjeszt, bemutat, szemlére bocsát
  • feltart, magasra emel, felemel
  • teljesít, létrehoz, alkot, teremt, elér, produkál, prezentál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

időhúzás

főnév
  • elnyújtás, nyújtás, halogatás
  • akadályozás

jóindulat

főnév
  • jó szándék, jóakarat, jóérzés, emberség, irgalmasság, könyörületesség, jólelkűség, szívjóság, jótétemény, szeretet, segítőkészség, megértés, nyájasság
  • pártfogás, védnökség, bőkezűség, patronázs (régies)
  • igyekezet, törekvés, szorgalom
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felmutat, fölmutat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

félbolond

melléknév
  • féleszű, félkegyelmű, félőrült, dilis, süsü (bizalmas), félnótás, félnadrág, gügye, gyagyás, hangyás (szleng), hibbant, hóbortos, ütődött (bizalmas), tökéletlen, sügönye (bizalmas), hülye, bogaras, kelekótya, eszement, hiányzik egy kereke, kibillent az esze, eszelógi (tájnyelvi), félcédulás, keszegferke (tájnyelvi), kótyomfitty (tájnyelvi), hőbörödött (tájnyelvi), háromkerekű (tájnyelvi), esztelen

elüldöz

ige
  • elűz, elkerget, kiver a házból, elzavar, elver a háztól, kifüstöl, kiver, kiszekíroz (bizalmas), elmar, elirt (tájnyelvi)

elránt

ige
  • elragad, elhúz, meghúz, elkap
  • (bizalmas): megbuktat, megvág (bizalmas)
  • (régies): elhúz, eljátszik

eladósodik

ige
  • tartozik (valakinek), adósságba veri magát, túlköltekezik, leég (szleng) Sz: nyakig úszik az adósságban; teste-lelke zálogban van

félholt

melléknév
  • alig élő, élőhalott, holteleven (tájnyelvi), féldöglött (tájnyelvi)
  • elvert, agyonvert

fogalmaz

ige
  • szövegez, megír, szerkeszt, írásba foglal, formuláz, szavakba önt, kifejezésre juttat, elgondol, koncipiál (régies)

négylábú

főnév
  • (régies): emlősállat

csüng

ige
  • csügg, lóg (bizalmas), függ, csüllöng (tájnyelvi), fityeg, ityeg-fityeg, leffeg (tájnyelvi), himbálódzik, himbálózik, lóbálódzik (valamin), lóbálózik, csilleng (régies), laffog (tájnyelvi), csüng-büng (tájnyelvi), billangózik (tájnyelvi), líg-lóg (tájnyelvi), ficsinkázik (tájnyelvi), tőgyel (tájnyelvi)
  • (valakin): ragaszkodik (valakihez), rajong (valakiért), imád, szeret, becéz, dédelget, babusgat, kényeztet, ajnároz, tutujgat (tájnyelvi), nyászálódik (tájnyelvi), nyáskotol (tájnyelvi)

csodálatos

melléknév
  • csodás, csodálatra méltó, bámulatos, bámulatra méltó, meglepő, érthetetlen, döbbenetes, meghökkentő, természetfeletti, földöntúli, ördöngös, mágikus, bűvös, bűbájos, varázs-, csoda-, mesébe illő
  • különös, furcsa, fura, szokatlan, bizarr
  • kiváló, pompás, szenzációs (bizalmas), fantasztikus, feledhetetlen, elképesztő, káprázatos, mesés, páratlan, tüneményes, hihetetlen, remek, klassz (szleng), felséges, isteni, nagyszerű

álmodozás

főnév
  • ábrándozás, merengés, révedezés, fantáziálás, képzelődés, képzelgés

differencia

főnév
  • különbség, eltérés, különbözés, különbözőség, különbözet, difi (bizalmas)
  • nézeteltérés, nézetkülönbség, véleménykülönbség, véleményeltérés, diszharmónia, diszkrepancia (idegen), egyenetlenség, súrlódás

fonó

főnév
  • összejövetel, táncház, fonóház, fonóka (tájnyelvi), guzsalyos (tájnyelvi)
  • fonoda, fonóüzem

gerezna

főnév
  • állatbőr, irha, prém

ingerel

ige
  • bosszant, piszkál, háborgat, dühösít, vadít, felmérgesít, pukkaszt, borsot tör az orra alá, kellemetlenkedik, feldühít, irritál, felizgat, idegesít, kötekedik, heccel, cukkol (bizalmas), macerál (bizalmas), frocliz (bizalmas), cikiz (szleng), hergel, bizgerál (tájnyelvi), baszkurál (szleng), basztat (szleng), bőszöget (tájnyelvi), farcináz (tájnyelvi)
  • bujtogat, izgat, uszít, biztat, ösztönöz, felbujt, feltüzel, ösztökél, késztet
  • gerjeszt, ajz, ciceréz (tájnyelvi)

hatványozódik

ige
  • növekszik, nő, fokozódik, sokszorozódik, szaporodik, emelkedik

felocsúdik, fölocsúd

ige
  • felébred, feleszmél, magához tér, eszméletre tér, felserken (régies), felkel, észbe kap, feleszénkedik (tájnyelvi), felgédeleg (tájnyelvi), kiocsúdik (tájnyelvi)

fekszik

ige
  • pihen, hever, nyugszik, alszik, hál (választékos), hasal, pihizik (szleng), buvál (tájnyelvi)
  • lustálkodik, az ágyat őrzi, heverészik, hentereg, henyél, döglik (durva)
  • betegeskedik, ágynak esik, nyomja az ágyat
  • elterül, kiterjed, elnyúlik, elhelyezkedik, van
  • (valakinek): megfelel, kielégít, konveniál (bizalmas), smakkol (bizalmas), klappol (bizalmas), megüti a mértéket, tetszik, illik

férfifodrász

főnév
  • borbély, figaró (régies), hasvakaró (pejoratív), koszkaparó (tréfás)

használatos

melléknév
  • szokásos, uzuális (idegen), járatos, ismeretes, divatos

felsül, fölsül

ige
  • felhólyagosodik, lesül, odaég
  • kudarcot vall, leszerepel, megszégyenül, blamálja magát (bizalmas), kompromittálja magát, megjárja, megbukik, pórul jár, hoppon marad, rajtaveszt, befürdik (szleng), ráfázik (szleng), pofára esik (durva), koppan (szleng), lebőg (szleng), leég (bizalmas), pléhre csúszik (szleng), csúfra jár (tájnyelvi) Sz: beletörik a bicskája; beletörik a foga; dugába dől a terve; büdösben marad

emancipált

melléknév
  • egyenjogú, önállósodott, önálló, független

filmszínház

főnév
  • mozi, mozgóképszínház, mozgó (régies), kinematográf (régies)

hátramenet

főnév
  • farolás, visszamenet, rükverc, rákmenet, curukk (tájnyelvi), curikk (tájnyelvi)