díjkiosztás szinonimái

főnév
  • jutalomkiosztás, díjátadás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hosszadalmas, hossza

melléknév
  • nyújtott, hosszan tartó, elhúzódó, maradandó, idült
  • terebentyős (tájnyelvi)
  • terjengős, vég nélküli, tartalmatlan, érdektelen, szószaporító, szószátyár, elnyújtott, zavaros, locsogó, nehézkes, körülményes, vontatott, embert próbáló, véget nem érő Sz: se vége, se hossza

visszatükröz

ige
  • visszaver, visszaad, visszasugároz
  • kifejez, éreztet, tükröz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a díjkiosztás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csúcs I.

főnév
  • orom, hegyorom, hegytető, hegycsúcs, tető, bérc, fok, szirt, tetőszirt, ormó (régies), ormózat (régies), csúp (régies)
  • zenit (szaknyelvi), csúcspont, tetőpont, delelő
  • csücsök, csücskő (tájnyelvi), csűcs (tájnyelvi), csucska (tájnyelvi), csucskó (tájnyelvi), orr, hegy, kiszögellés
  • csúcstalálkozó, csúcsértekezlet
  • (bizalmas): csúcsforgalom
  • csúcseredmény, rekord, csúcsteljesítmény

bohó

melléknév
  • bohókás, bolondos, csapongó, csacska, csintalan, játékos, játszi, mókás, tréfás, pajkos, ugribugri, bolyhó (tájnyelvi), bolyókás (tájnyelvi), golyhó (régies), gyermeteg

befog

ige
  • (tenyerével): elzár, betapaszt
  • (régies): átér, átfog, körülvesz, körülfog
  • befogat, beszorít, beerősít, rögzít, becsikorít (tájnyelvi)
  • (valakit valamire): igénybe vesz, igényt tart (valakire)
  • dolgoztat
  • beér, utolér, felzárkózik (valakihez), bekorcol (tájnyelvi)
  • megfog, bepiszkít, összepiszkít, bekoszol, bemocskol, összekoszol, összemocskol, bemaszatol, összemaszatol, beken, bemázol, összemázol, beszennyez, befen (tájnyelvi)
  • felszerszámoz, hámba fog, járomba fog
  • (régies): elfog, fogságba ejt, bebörtönöz, betömlöcöz (régies), letartóztat
  • (tájnyelvi): (idő) eljön, megkezdődik, beáll, beköszönt

demagóg I.

főnév
  • hordószónok (pejoratív), népámító, néplázító, népvezér (régies), népbolondító (tájnyelvi)

egyre-másra

határozószó
  • egymás után, gyors egymásutánban, folytonosan, minduntalan, nyakra-főre, lépten-nyomon, derűre-borúra, derülte-borulta (tájnyelvi)

leborul

ige
  • felborul, feldől, ledől, leborul, leesik
  • levágódik
  • leroskad, leomlik, lerogy, leereszkedik
  • hódol, térdre borul, letérdel, térdre hull, esdekel, leborong (tájnyelvi)
  • lezserdül (tájnyelvi)

ápol

ige
  • gondoz, gondot visel (valakire), gondoskodik (valakiről, valamiről), ellát, gyógyít, gyógykezel, kezel, kúrál, dajkál, bábál (tájnyelvi), bágyorgat (tájnyelvi)
  • tisztán tart, rendben tart, művel, karbantart
  • (kapcsolatot): fenntart, tart, erősít
  • (tervet) melenget
  • (régies): apol (régies), ölel, csókol

álruha

főnév
  • álöltözet, álöltözék, jelmez, maszk, maskara (bizalmas), álca (régies), bugyola (régies)
  • álarc, lepel

aspiráns

melléknév, főnév
  • pályázó, folyamodó, jelölt, várományos
  • tudósjelölt, doktorandusz

elállít

ige
  • megszüntet, megállít, megakaszt, feltartóztat, véget vet
  • lemondat, (szándékától) eltérít
  • (tájnyelvi): elszegődtet, beszervez, beszerez

ellentmond

ige
  • ellenszegül, szembeszáll, tiltakozik, megkontráz, ellenvet, óvást emel, kétségbe von, vitat, ellenkezik, ellenáll, opponál (szaknyelvi), affektál (tájnyelvi), megcáfol, visszautasít
  • felesel, visszabeszél, visszaszól, visszapofázik, replikázik
  • eltér, elüt, különbözik, meghazudtol

filmgyártás

főnév
  • filmezés, filmipar, filmművészet, kinematográfia (régies), mozgófényképezés

ezen

melléknév
  • ez, emez, eme, e

dilis

melléknév
  • bolond, őrült, elmebeteg, elmebajos, dilinós (tréfás), eszelős, eszeveszett, eszement, féleszű, félcédulás, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, ütődött (bizalmas), dühöngő, őrjöngő, pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, rigolyás, esztelen, kótyagos, botor, hülye, idétlen, zagyva, bohóc, pojáca, paprikajancsi, excentrikus, kretén, mesüge (szleng), flúgos (szleng), bohó (régies), balyóka (tájnyelvi), füves (régies), istók, bapajkó (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), bótya (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi)
  • abszurd, képtelen, komikus, groteszk, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen

csóvál

ige
  • lóbál, forgat, ingat, lenget, lógáz, mozgat, lebegtet, csandargat (tájnyelvi), csávingat (tájnyelvi), csór (tájnyelvi), kadargat (tájnyelvi), riszál (régies)

édeskevés

melléknév
  • kevés, kevéske, csekély

esztergályos

főnév
  • drehus (idegen), drukszer (tájnyelvi)

dolmány

főnév
  • kabát, férfikabát, felöltő, zubbony (régies), atilla, dóka (régies), bujka (tájnyelvi), öltönyke (régies)

főnév
  • (választékos): bánat, szomorúság, bánkódás, levertség, mélabú, melankólia, búskomorság, letörtség, kétségbeesés, keserűség, keserv, szívfájdalom, rosszkedv, csüggedés, kedveszegettség

egyenjogú

melléknév
  • egyenlő jogú, egyenlő, egyenrangú, emancipált (idegen)

explozíva

főnév
  • (szaknyelvi): zárhang (szaknyelvi)