bepótol szinonimái

ige
  • helyrehoz, behoz, ledolgoz, jóvátesz, belecsinál (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

betintázik

ige
  • (szleng): berúg, beiszik (bizalmas), lerészegedik, leittasul, beitalozik, becsíp, feltankol (szleng), leissza magát, felönt a garatra, benyakal (bizalmas), beállít (bizalmas), leszopja magát (bizalmas), beszeszel (bizalmas), beszív (bizalmas), beitókál, betütükél (tájnyelvi), becsodálkozik (tájnyelvi), becsiccsent (bizalmas), bepityókázik (bizalmas), bekávézik (szleng), bepiál (szleng), betörülközik (szleng), benyal (szleng), beseggel (durva), bekáfol (szleng), megmámorosodik, van egy kis nyomása, illuminálódik (választékos), megszomorodik (tájnyelvi)

bordázat

főnév
  • bordázás, redőzet, erezet, mintázat
  • (tréfás): feleség, oldalborda (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bepótol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bejelent

ige
  • jelez, jelentést tesz, tudat, tudósít, tájékoztat, értesít, tudomására hoz, avizál (régies), informál
  • (műsort): bemond, bekonferál, beolvas
  • hírül ad, beharangoz, kihirdet, dobra ver (régies)
  • beárul, megmond, árulkodik (valakire), bepanaszol, feljelent, besúg, befúj (szleng), beköp (szleng), besmúzol (szleng), felad, denunciál (idegen), bevádol, megvádol

apad

ige
  • süllyed, hüttyed (tájnyelvi), szállad (régies)
  • fogy, fogyatkozik, csökken, kevesbül, kevesbedik
  • (választékos): alábbhagy, alábbszáll, mérséklődik, lohad, csillapodik, csitul, megcsappan

állítható

melléknév
  • szabályozható, igazítható, változtatható, variálható, módosítható

beleütközik

ige
  • nekiütközik, összeütközik, nekimegy, belefut, belerohan
  • belebotlik, találkozik, összetalálkozik, összefut (valakivel), beleszalad (valakibe, valamibe)

bonctan

főnév
  • anatómia

kicsapong

ige
  • dorbézol, dőzsöl, tivornyázik, lumpol (bizalmas), tobzódik, bujálkodik, züllik, korhelykedik, éjszakázik, mulatozik, kiruccan, kimarad, dajdajozik (szleng), hepajozik (szleng), hejehujázik
  • féktelenkedik, szertelenkedik, zabolátlankodik, mértéktelenkedik, szabadoskodik

bökdös

ige
  • bököd, szurkál, döfköd, gyakdos (régies), taszigál, lököd
  • csipked, bosszant, ingerel, piszkál
  • mutogat

családias

melléknév
  • otthonos, bensőséges, meghitt, intim, bizalmas, barátságos, közvetlen, fesztelen, patriarkális, familiáris

elragadó

melléknév
  • bájoló, elbűvölő, elbájoló, magával ragadó, megragadó, megkapó, bájos, aranyos, szemrevaló, csinos, kedves, kellemes, nagyszerű, varázsos, bűvös, gyönyörű, igéző, imádandó, bűbájos, csábos, csábító, lebilincselő, észvesztő (bizalmas), megejtő, káprázatos, lenyűgöző, ellenállhatatlan

eget verő

melléknév
  • (siker, taps): kitörő, frenetikus, eszeveszett, falrengető, harsogó, fülsiketítő, fülhasogató, dörgő, mennydörgő, dörgedelmes (választékos), viharos, viharzó, bömbölő, tomboló, vad, zabolátlan, orkánszerű
  • óriási, emberfölötti, szédületes, szerfeletti, rendkívüli, gigantikus, monumentális, gigászi, kolosszális (bizalmas), óriás, mamut

bérbeadó

főnév
  • kiadó, szállásadó, főbérlő, háziúr, tulajdonos

behasít

ige
  • bevág, berepeszt, beszakít, bemetsz, beró
  • (tájnyelvi): (fát) felhasogat, berepeget (tájnyelvi)

bizalmatlanság

főnév
  • tartózkodás, óvatosság, fenntartás, aggály, gyanakvás, gyanakodás, kétely, kétkedés, hitetlenség, hitetlenkedés, szkepticizmus (idegen), pesszimizmus, skrupulus, diffidencia (régies), tamáskodás

dúsgazdag

melléknév, főnév
  • dús (régies), milliomos, milliárdos, krőzus
  • vagyonos, tehetős, jómódú, ajser (idegen)

beszorul

ige
  • beragad, akad, megakad, bedugul, betömődik, beékelődik, bereked (tájnyelvi)
  • meghúzza magát (valahol)
  • (sportban): behúzódik, védekezik

aranypénz

főnév
  • koronaarany, tallér, aranycsikó, aranyforint, körmöci (régies), aranyérem, aranyérme, sárga csikó (tájnyelvi)

bogyó

főnév
  • bubúcs (tájnyelvi), bingyó (tájnyelvi), bodocs (tájnyelvi)
  • (állati) ürülék, ganéj

ég1

ige
  • lángol, lángban áll, lángba borul, izzik, lobog, fellobog, fellobban, lobbot vet, lohog (tájnyelvi), rohog (tájnyelvi), parázslik, pislog, langallik (tájnyelvi), pislákol, senyved, ropog, kojtol (tájnyelvi), égdegél (tájnyelvi), (kályha) duruzsol Sz: megeszi a vörös bika; felszáll a vörös kakas (tájnyelvi)
  • világít, melegít, fűt, fűl (tájnyelvi), ragyog, tündöklik, fénylik, csillog, villódzik, vakít, villog, sugárzik
  • (hőségtől): perzselődik, fonnyad
  • (arc): pirul, piroslik, tüzel
  • sajog, fáj, lüktet, mar, szúr, csíp, hasogat, mardos, gyötör, marcangol, emészt
  • (valamiért): hevül, buzdul, lelkesül, felbuzdul, buzog, buzgólkodik, lelkesedik, rajong, él-hal (valakiért, valamiért), imád, felgerjed
  • (szleng): szégyelli magát, pironkodik
  • (szleng): felsül, kudarcot vall, lebőg (szleng), leszerepel