becserél szinonimái

ige
  • kicserél, elcserél, cserébe ad, felcserél
  • átvált, bevált

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

réved

ige
  • mered, mereng, álmodozik, ábrándozik, mélázik, révül, bambul

karéj

főnév
  • karaj, szelet, darab, csefert (tájnyelvi), sarkalat (tájnyelvi), siláp (tájnyelvi)
  • félkör, körív
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a becserél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

avatott

melléknév
  • jártas, járatos, tapasztalt, hozzáértő, szakértő, szakavatott, hivatásos, profi (bizalmas)

alaktalan

melléknév
  • formátlan, idomtalan, ormótlan, szabálytalan, amorf, deformált, difformis (idegen)
  • elmosódott, bizonytalan, homályos, ködös, szétfolyó

agresszor

főnév
  • támadó, betolakodó, elnyomó, betörő

barakk

főnév
  • faépület, felvonulási épület, fakunyhó, faház, bódé, bodega

beszélő I.

melléknév
  • beszédes, sokatmondó, kifejező, kifejezésteljes, meggyőző
  • csacsogó, locsogó, fecsegő, csacska, lepcses (tájnyelvi), szószaporító, pletykás

kellemetlen

melléknév
  • zavaró, idegesítő, kényelmetlen, bántó, nyomasztó, élvezhetetlen, visszatetsző, rossz, dísztelen (tájnyelvi) Sz: kellemetes, mint a keszőce húsvét napján; kellemes, mint karácsonykor a seggberúgás
  • kedvezőtlen, nyugtalanító, aggasztó, aggályos, zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas), kínos, kényes, visszás, fonák, nemszeretem, rázós (szleng), szorult (helyzet), terhes, bajos, áldatlan, gázos (szleng), cikis (szleng)
  • ellenszenves, visszataszító, utálatos, kiállhatatlan, barátságtalan, mogorva

bevégez

ige
  • befejez, elvégez, végez (valamivel), megtesz, elkészít, véglegesít, felépít, tető alá hoz, végrehajt, véghezvisz, teljesít, betetőz, megvalósít, kivív, konszummál (idegen), perfektuál (idegen)
  • véget vet (valaminek), berekeszt, lezár, felszámol, bezár, felhagy (valamivel)

búcsúztat

ige
  • útnak indít, útjára bocsát
  • temet, sirat, elparentál (régies)

elismerő

melléknév
  • méltányoló, méltató, dicsérő
  • beismerő, bevalló, vállaló

dezavuál

ige
  • lejárat, megszégyenít, meghazudtol, megcáfol, megtagad

becsúszik

ige
  • belecsúszik, beleszalad, besikamlik (tájnyelvi), besuvad (tájnyelvi)
  • bejut, behatol, beszivárog, belopózik, belopakodik, besurran, besettenkedik, besündörög, beoson, beügyeskedi magát

átvizsgál

ige
  • megvizsgál, felülvizsgál, ellenőriz, kontrollál, tanulmányoz, rovancsol (szaknyelvi), elemez, analizál, boncolgat, szemügyre vesz, szemlét tart, szemrevételez, végigböngész, átnéz, végignéz, revideál, átkutat, átfésül, szondáz, kitapint, kikutat, végére jár

belterület

főnév
  • belváros, városközpont, centrum

dekadencia

főnév
  • hanyatlás, romlás, visszaesés, bomlás, sorvadás, pusztulás

beigazol

ige
  • igazol, bebizonyít

álcázás

főnév
  • leplezés, takargatás, palástolás, titkolás, kendőzés, fátyolozás, falazás, kamuflázs (régies)

bérbeadó

főnév
  • kiadó, szállásadó, főbérlő, háziúr, tulajdonos

derültség

főnév
  • napfény, derű
  • jókedv, nevetés, vidámság, öröm, élénkség, tréfa, móka, tréfálkozás, tréfálódzás, kedélyesség, kacagás, örvendezés