balkon szinonimái

főnév
  • erkély, lodzsa

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

libabőrös

melléknév
  • lúdbőrös, babos (tájnyelvi), borsókás (tájnyelvi), borzadt (tájnyelvi), csirkebőrös (tájnyelvi)

zokni

főnév
  • fuszekli, harisnya (régies), lábváza (szleng)
  • (szleng): óvszer, gumi (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a balkon szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

áthív

ige
  • átszól, átkiabál, áttelefonál
  • átszólít, átrendel, átkér, átcsábít

ágyék

főnév
  • szeméremtáj, szeméremtájék, szeméremtest, fantájék, lágyék, alhas

avat

ige
  • felvesz, beiktat, (tanoncot) felszabadít, (tudományos fokozatra) promoveál (idegen)
  • átad, felavat
  • (textilneműt): beavat, áztat

bélyegez

ige
  • pecsétel, stempliz (bizalmas), megjelöl, billogoz (szaknyelvi), bélyeget süt (valamire)
  • frankíroz (régies), felbélyegez
  • blokkol (szaknyelvi)
  • (valakit valamilyennek): minősít, értékel, megbélyegez, stigmatizál

karfiol

főnév
  • kelvirág, virágkáposzta (régies), kertifiola (régies), bimbóskáposzta (tájnyelvi), rózsakel (tájnyelvi), virágkel (tájnyelvi)

beront

ige
  • berobban, berobog, berohan, bevágódik, bevágtat, beviharzik
  • (régies): betör, bezúz, beüt, belyukaszt, beszakít

borogat

ige
  • jegel, hűsít, priznicel
  • (edényeket): leborít, felfordít, lefordít, lefordítgat, borítgat, döntöget, borongat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): felborít, feldönt, feldöntöget

életjáradék

főnév
  • évjáradék, tartáspénz, apanázs (régies), élelemdíj (régies)

csűr

főnév
  • pajta, hombár (tájnyelvi), magtár, fészer, szénapajta, tárház, kamra, élésház, magszín (régies)

balsors

főnév
  • balvégzet (régies), vaksors (régies), balcsillag (régies), balszerencse, fátum

áteresztőképesség

főnév
  • átbocsátóképesség (szaknyelvi), vezetőképesség (szaknyelvi)

békéltet

ige
  • békít, kibékít, megbékít, összebékít

csődít

ige
  • egybehív, összehív, összetrombitál, győgget (tájnyelvi), összeterel

bársonyos

melléknév
  • puha, bársonypuha, finom, sima, bolyhos, selymes, simogató, harmatos, üde
  • (hang): meleg, kellemes, megnyugtató, lágy, gyöngéd
  • (szín, fény): elmosódó, tompa
  • (vörösbor): testes, fanyar

akárhogy, akárhogyan

határozószó
  • akármiképp, akármiképpen, bárhogy, bármint, bárhogyan, bármiképpen

belelép

ige
  • beletapos, belegázol, belemegy, beletoccsan, beletapicskol (tájnyelvi), beleszottyan (tájnyelvi)

csúszó-mászó

melléknév
  • szolgalelkű, alázatoskodó, meghunyászkodó, tányérnyaló, talpnyaló, hajbókoló, hízelgő, tömjénező, bókoló, nyalós, nyalizós, gerinctelen, jellemtelen