alku szinonimái

főnév
  • egyezkedés, alkudozás
  • megegyezés, megállapodás, egyezség, egyezmény, konszenzus, egyezés (régies)
  • szerződés, fogadás, tukma (régies), paktum (régies), üzlet, ügylet, tranzakció

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hittudomány

főnév
  • teológia (szaknyelvi), vallástan, istentudomány (régies)
  • dogmatika

alakváltozás

főnév
  • deformálódás, deformáció, torzulás
  • átváltozás, átalakulás, metamorfózis (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a alku szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ajánlólevél

főnév
  • ajánlás, referencia (választékos)

alaposság

főnév
  • részletesség, tüzetesség, gondosság, lelkiismeretesség, pontosság, precizitás, aprólékosság, pedantéria(bizalmas)

asszisztens

főnév
  • segítő, közreműködő, helyettes, kisegítő
  • munkatárs, tanársegéd

illik

ige
  • odasimul, jól áll, jól mutat, összevág, összefér, összhangban van, megegyezik, klappol (bizalmas), talál, passzol (bizalmas), pászol (tájnyelvi), kvadrál (régies), való, megy (valamihez)
  • megfelel, alkalmas
  • dukál

átkelés

főnév
  • áthaladás, átjárás, átvonulás, átmenés, átutazás, általmenés (tájnyelvi), általbódorgás (tájnyelvi)
  • átjáró, átkelő, átkelőhely, gázló, rév, kompjárat

befőz

ige
  • tartósít, eltesz, elrak, konzervál
  • belefőz (valamit valamibe)
  • (tájnyelvi): becsap, rászed

derül

ige
  • tisztul, világosodik
  • (fény derül vmire): kitudódik, kiderül, felszínre kerül, napvilágra kerül
  • mosolyog, nevet, mulat, vidul, szórakozik, vigad, felvidul

bugyelláris

főnév
  • (régies): erszény, pénztárca, buksza (bizalmas)

állambiztonság

főnév
  • államvédelem
  • közbiztonság

agyoncsigáz

ige
  • elcsigáz, agyonhajszol, kifáraszt, kimerít, kidögleszt (szleng), agyonkínoz

aránylag

határozószó
  • viszonylag, relatíve (választékos), a körülményekhez képest, nagyjából, többé-kevésbé, annyira-amennyire
  • (tájnyelvi): arányosan, egyformán

bök

ige
  • (valami): szúr, döf, gyak (tájnyelvi), szurdal (régies)
  • (tájnyelvi): öklel, szarval
  • (valamire): rámutat

alsó I.

melléknév
  • lenti, alulsó, al-
  • földszinti
  • alsóbbrendű, alárendelt, alsóbb fokú, alsóbb rangú

arravaló

melléknév
  • alkalmas, rátermett, hivatott
  • célszerű, alkalmas, megfelelő, odavaló, hasznavehető

bucskázik

ige
  • (tájnyelvi): bukfencezik, bukfencet vet, bukfencet hány, hengerbucskázik (tájnyelvi)